„Cassini–Huygens” változatai közötti eltérés

A nagyméretű űrszonda [[Titan-4|TitanIV/Centaur]] [[hordozórakéta|rakéta]] segítségével [[1997]]. [[október 15.|október 15-én]] sikeresen elindult [[Cape Canaveral]]ról. A Cassini a [[Vénusz]] ([[1998]]. [[április 26.]], [[1999]]. [[június 24.]]), majd a [[Föld]] (1999. [[augusztus 18.]]) és a [[Jupiter]] ([[2000]]. [[december 30.]]) [[Hintamanőver|gravitációs lendítését]] kihasználva jutott el a Szaturnusz közelébe 2004 júniusában. A Jupiter megközelítésekor először vizsgálhatták a kutatók egyszerre két űreszközzel a bolygót (a másik űreszköz a [[Galileo|Galileo űrszonda]] volt). A Cassini megérkezése után 2004 július elején állt pályára a Szaturnusz körül. Azelőtt átrepült a gyűrűkön és 2068 kilométerre közelítette meg a Phoebe holdat. Elhaladása alatt minden műszerét az égitestre irányította. Órákkal később az antennák már újra a Föld felé néztek, a műhold jeleit a [[Deep Space Network]] madridi és kaliforniai antennái vették. A Cassini óránkénti {{szám|20900}} kilométeres sebességgel haladt a Szaturnuszhoz viszonyítva. 23 éve nem járt űreszközünk a Phoebe közelében,. aA [[Voyager–2]] [[1981]]-ben 2,2 millió kilométeres távolságban haladt el a hold mellett, ami a Cassini elhaladási távolságának ezerszerese.<ref>[http://www.sg.hu/cikk.php?cid=32624 SG.hu - Lezajlott a Cassini 52 randevújából az első<!-- Robot generálta cím -->]</ref>

[[Fájl:Saturn eclipse.jpg|bélyegkép|left|A Cassini felvétele egy különös [[napfogyatkozás]]ról, amikor a Szaturnusz fedi el a Napot]]

2004. [[október 26.|október 26-án]] a Cassini űrszonda mindössze 1200 kilométerre repült el a Szaturnusz óriásholdja, a [[Titán]] felszíne felett. Az eddigi legnagyobb közelítés során számos felvétel készült az égitestről, amelyek minden korábbinál részletesebben mutatják meg a sűrű felhőréteg mögött rejtőzködő felszín egyes területeit. Az akkori eredmények szerint a Titánnak nincsen [[magnetoszféra|mágneses mezeje]].<ref>[http://origo.hu/tudomany/vilagur/20041029cassini.html Cassini: meglepő aktivitás a Titánon<!-- Robot generálta cím -->]</ref>

A Huygens leszállóegység 2004. [[december 25.|december 25-én]], magyar idő szerint hajnali 4:24-kor sikeresen különvált a Cassini űrszondától. Ezzel megkezdte háromhetes útját a Titánig, amelyre [[2005]]. [[január 14.|január 14-én]] ereszkedett le.<ref>[http://origo.hu/tudomany/vilagur/20041227kritikus.html Kritikus művelet a Szaturnusznál<!-- Robot generálta cím -->]</ref> A Cassini a Huygens adatait közvetítette a Földre, mivel a leszálló adóberendezése túl gyenge volt a közvetlen sugárzáshoz. Sajnálatos módon a rögzített tudományos mérések és képek nagy része nem jutott el a Földre, mert a Huygens adóegysége egy tervezési hibát tartalmazott, ugyanis nem vették figyelembe a [[Doppler-effektus]] hatását.

[[2010]]-ben a Cassini hatalmas vihart észlelt a Szaturnuszon. A vihar apró pontként kezdte egyetlen képkockán [[2010]]. [[december 5.|december 5]]-én, majd olyan nagy viharrá nőtt, hogy [[2011]] januárjára teljesen körbeérte a bolygót. A kolosszális vihar, mely észak-dél iránybairányban mintegy 15 ezer kilométerre terjedt ki, a legnagyobb, melyet a Szaturnuszon az utóbbi két évtizedben észleltek, és az eddigi legnagyobb, amelyet addig a bolygón megfigyeltek. Ugyanazon a napon, amikor a Cassini nagy felbontású kamerái lencsevégre kapták a vihar első felvételeit, [[rádióhullám|rádió]]- és [[plazma]]hullám készüléke észlelte a vihar elektromos aktivitását is, felfedve, hogy úgynevezett [[konvektív vihar]]ról - ami erős feláramlással rendelkezik - van szó. A vihar 200 napos aktív periódusával a leghosszabb, bolygót átfogó viharrá vált, melyet a Szaturnuszon valaha megfigyeltek. A korábbi rekordtartó egy [[1903]]-as kitörés volt, mely 150 napig állt fenn. A [[Hubble űrtávcső]]vel 21 évvel azelőtt észlelt nagyobb légköri zavar, mely hasonlított a jelenlegi viharhoz, csak 55 napig tartott.<ref>[http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/19/15/Cassini_kronika_a_Szaturnusz_kolosszalis_vihararol.aspx Cassini-krónika a Szaturnusz kolosszális viharáról]</ref>