„K–141 Kurszk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
||
42. sor:
== Története ==
A ''Kurszk'' építése [[1992]]-ben kezdődött az [[Arhangelszk]] közelében fekvő [[Szeverodvinszk]]ben. [[1994]]-ben bocsátották vízre, és még ugyanabban az évben, december 30-án hadrendbe állították. A hajót [[1995]]-ben szentelték meg [[Ortodox egyházak|ortodox]] rituálé szerint. A Kurszk volt az utolsó tagja a még a szovjet időkben tervezett 949A Antyej (Oscar–II) típusú hajóknak. A dupla [[hajótörzs]] miatt ezt az osztályt elsüllyeszthetetlennek tartották. A külső héj mindössze 8,5 mm vastagságú, magas [[nikkel]]- és [[króm]]tartalmú ötvözött [[acél]]ból készült, az ötvözet jól ellenáll a [[korrózió]]nak, és mágneses tulajdonságai is kedvezőek, mert csak kis mértékben módosítja a Föld mágneses mezejét, ez pedig megnehezíti a hajó felderítését a [[mágnesesanomália-detektor]]okkal.
A ''Kurszk'' az orosz [[Északi Flotta (orosz)|Északi Flottában]] szolgált. Forráshiány miatt a [[flotta]] az [[1990-es évek]]ben hatalmas leépítéseket volt kénytelen elszenvedni. A Barents-tengerről sok tengeralattjárót [[dokk]]ba vontattak, és sorsukra hagyva lassú korrózióra ítéltek. A hadfelszerelés legszükségesebb részét leszámítva mindent elégtelenül szervizeltek, a kereső és [[életmentő berendezés
== A robbanás ==
[[Fájl:Oscar class submarine 3.jpg|jobbra|bélyegkép|250px|A ''K–186 Omszk,'' egy a K–141 Kurszkhoz hasonló, Oscar–II osztályú tengeralattjáró]]
A ''Kurszk'' feladata a gyakorlat során az volt, hogy hatástalanított torpedókat lőjön ki a [[Kirov-osztály]]ú ''Pjotr Velikij'' rakétás csatacirkálóra. 2000. augusztus 12-én, helyi idő szerint 11:28-kor (UTC 07:28) kilőtték a torpedókat, majd röviddel ezután robbanás történt a Kurszk fedélzetén. Az egyetlen hitelesnek nevezhető jelentés szerint a robbanás kiváltója egy újonnan kifejlesztett torpedó meghibásodása volt. A robbanás ereje 100–250 kg [[TNT]] robbanásának erejével ért fel, 2,2 fokozatot ért el a [[Richter-skála|Richter-skálán]]. A tengeralattjáró körülbelül 135 kilométerre Szeveromorszktól
([http://tools.wikimedia.de/~magnus/geo/geohack.php?params=69_40_0_N_37_35_0_E_ 69°40′N 37°35′E]) 108 méter mélyre süllyedt. A második robbanás 135 másodperccel az első után következett be, 3000–7000 kg TNT erejével ért fel, 3,5 és 4,4 közötti fokozatot ért el a Richter-skálán. Mind az első, mind a második robbanás ereje rengeteg törmeléket lökött hátra a tengeralattjáróban – ez minden, a torpedóteremben bekövetkezett robbanás velejárója.
=== Az első robbanás ===
A gyakorlat 2000. augusztus 12-én, kora reggel kezdődött. A ''Kurszk'' feladata az volt, hogy két (hatástalanított) [[torpedó]]t lőjön ki egy [[Kirov-osztály]]ú rakétás csatacirkálóra. Helyi idő szerint 11:28-kor (07:28 [[UTC]]) magas koncentrátumú [[hidrogén-peroxid]] (a torpedók hajtóanyaga) szivárgott be egy rozsdás részen keresztül a [[torpedóvetőcső]]be. Ez a csőben található sárga- és [[réz|vörösrézzel]] reakcióba lépve [[láncreakció]]t váltott ki, ami [[kémia]]i eredetű robbanáshoz vezetett.
A szivárgásmentesen záródó ajtó, ami a torpedótermet a hajó többi részétől elválasztotta, tüzelés előtt nyitva maradt. Ez az eljárás nyilvánvalóan megszokott volt a torpedóteremben a tüzelés során keletkezett felesleges sűrített levegő eltávolítására, a baleset során viszont ez a körülmény felel azért, hogy a robbanás közvetlenül elért kettőt is a tengeralattjáró kilenc rekeszéből. Hét, az első rekeszben tartózkodó tengerész valószínűleg azonnal meghalt, további harminchat legalábbis megsebesült a második rekeszben.
Mivel a tengeralattjáró szellőzőcsatornája gyengén működött, az első robbanás hulláma könnyen végigterjedt benne, füsttel és lángokkal töltve be a hajó más részeit is, például a [[Parancsnoki híd|parancsnoki hidat]]. Az első robbanást követően a kapitánynak a rutineljárás szerint el kellett volna rendelnie a [[vészemelkedés]]t, ami a tengeralattjárót a lehető leggyorsabban a felszínre juttatja, de a füst ezt megakadályozta. Az elméletileg automatikusan felszínre indított [[vészjelzőbója]] is csődöt mondott, ennek vészhelyzet (ilyen például a [[nyomás]] hirtelen megváltozása vagy a tűz) esetén magától kell működésbe lépnie, s a felszínre jutva a mentőalakulatok munkáját segíti a bajba jutott hajó helyzetének meghatározásában. A bóját az előző nyáron végrehajtott földközi-tengeri küldetés során hatástalanították, mikor attól tartottak, hogy a bója véletlenszerű és hibás felmerülése elárulhatja az amerikai flottának a hajó helyzetét.
65. sor:
=== A túlélők utolsó órái ===
A hatodik, hetedik, nyolcadik és kilencedik rekeszekben dolgozó huszonhárom ember túlélte a robbanást. A kilencedik rekeszben gyűltek össze, ahol a másodlagos [[menekülőcsatorna]] is volt (az elsődleges a megsemmisült második rekeszben volt). [[Dmitrij Kolesznyikov]] [[másodkapitány]] – a három életben maradt másodkapitány egyike – úgy tűnik, átvette a parancsnokságot és leírta mindazon túlélők nevét, akik a hajó kilencedik rekeszében tartózkodtak. A robbanáskor a kilencedikben a nyomás akkora volt, mint a felszínen, fizikailag tehát lehetségesnek tűnt, hogy a menekülési fedélzeti nyíláson keresztül egyesével hagyják el a hajót. Ez 100 méteres emelkedést jelentett volna a [[Északi sarkkör|sarki]] vízben, mentőöltözékben, hogy aztán a felszínen lebegve várják meg a segítséget. Nem ismeretes, hogy a fedélzeti nyílás belülről működtethető volt-e – a vélemények még mindig megoszlanak arról, hogy a szerkezet mennyire sérülhetett meg a robbanás során –, az azonban valószínű, hogy a legénység nem vállalkozott volna a veszélyes menekülési kísérletre akkor sem, ha a fedélzeti menekülőnyílás működőképes. Esélyeiket inkább talán abban látták, hogy megvárják, amíg a [[mentőhajó]] rácsatlakozik a fedélzeti nyílásra.
Nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a legénység megmaradt része meddig volt életben. Miután az atomreaktorok automatikusan lekapcsoltak, a vész-energiaellátás lassan kimerült. A legénység körül teljes lett a sötétség és csökkenni kezdett a hőmérséklet. Kolesznyikov még két bejegyzést tett, sokkal rendezetlenebb sorokkal, mint a korábbiak. Az utolsó így szól:
{{rquote|0%|center|Sötét van itt az íráshoz, de megpróbálom vakon. Úgy tűnik, nincs esélyünk, talán 10-20%. Reméljük, legalább ezt elolvassa valaki. Itt a lista a más rekeszekből idegyűlt legénységről, akik most itt vannak a kilencesben, és megpróbálnak kijutni. Üdvözlet mindenkinek, nem kell kétségbeesni. Kolesznyikov.|<small>a túlélők parancsnokának, Kolesznyikov másodkapitánynak az utolsó feljegyzése</small>}}
81. sor:
Az első nyilatkozat, amit az [[Orosz Haditengerészet]] a sajtónak küldött, úgy fogalmaz, hogy a tengeralattjárón „kisebb műszaki nehézségek” merültek fel. A kormány jelentéktelennek tüntette fel kezdetben az incidenst, utóbbi nyilatkozatok szerint viszont a rossz időjárás tette lehetetlenné a fedélzeten tartózkodók kimentését.
Augusztus 18-án Nagyezsda Tilik, a ''Kurszk''on szolgáló Szergej Tilik [[Rendfokozat#Vez.C3.A9nyl.C5.
=== Mentési kísérletek ===
[[Fájl:AS-28 Priz.png|thumb|250px|right|Az AS–28 Priz mentőkomp]]
A hadgyakorlatban részt vevő és a robbanást észlelő többi hajó először nem jelentette az eseményeket. Mindegyikük csak a saját szerepét ismerte a hadgyakorlatban – azt feltételezték, hogy a robbanást olyan [[mélységi akna]] okozta, ami a gyakorlat része volt. A gyakorlat parancsnokai utóbb úgy nyilatkoztak, egészen estig nem tűnt föl nekik, hogy nem hallottak semmit a ''Kurszk''ról. Később az este folyamán, miután az ismételt kapcsolatteremtési kísérlet is eredménytelen volt, mentési műveletet indítottak el. A ''Rudnyickij'' nevű mentőhajó, amely két, alámerülésre alkalmas mentőkompot szállított (egy [[AS–32]]-est és a ''Priz'' nevű [[AS–34]]-est), másnap reggel 8:40 körül érte el a mentési zónát.
A mentőkompok [[Akkumulátor (energia)|akkumulátorai]] igen rossz állapotban voltak: gyorsan lemerültek és körülményes volt őket feltölteni. Az AS-32-es gyakorlatilag használhatatlannak bizonyult. A ''Priz'' eredményesebb volt: hétfő délután elérte a ''Kurszk'' kilencedik rekeszét, de a [[dokkolás]] sikertelen volt. Kedden és szerdán a rossz időjárás lehetetlenné tette a további próbálkozásokat. Csütörtökön egy újabb kísérlet során létrejött a kapcsolat, de a dokkoláshoz szükséges [[vákuumzár]] nem.
Az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] – akárcsak a [[Egyesült Királyság|brit]] kormány – felajánlotta, hogy az oroszok rendelkezésére bocsátja két [[mélymerülésű mentőkomp]]ja közül az egyiket. 2000. [[augusztus 16.|augusztus 16-án]] az orosz kormány elfogadta a brit és a norvég kormány segítségét. [[augusztus 17.|Augusztus 17-én]] [[Norvégia|Norvégiából]] egy mentőhajó indult útnak, [[augusztus 19.|augusztus 19-én]] ért a helyszínre. A brit mélytengeri búvárok [[augusztus 20.|augusztus 20-án]], vasárnap érték el a kilencedik rekesz mentőnyílását. Megállapították, hogy a rekeszt víz árasztotta el, túlélőket találni reménytelen.
100. sor:
=== A hivatalos jelentés álca lenne? ===
A [[2002]]-ben kiadott kétezer oldalas hivatalos jelentés szerint – melynek alapján az eseményeket ismertettük – a ''Kurszk'' elsüllyedését végső soron hajtóanyag-szivárgás, az annak nyomában bekövetkező torpedórobbanás, majd pedig a fenékhez csapódás után az orr megsemmisülését további torpedók felrobbanása okozta. Az összeesküvés-elméletek hívei szerint a hivatalos jelentés csak álca, ami az Oroszország és az USA közti viszony megerősítését szolgálta.
=== Vezetői hiba ===
106. sor:
=== Ütközés-elméletek ===
Számos elmélet látott napvilágot a ''Kurszk'' és egy másik tengeralattjáró vagy hajó összeütközéséről. Mivel a ''Kurszk'' nagyszabású orosz tengeri hadgyakorlat során süllyedt el, sok haditengerészet és kormány szívesen ellenőrizte volna a keresési műveleteket, köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Amíg a felszíni tengeri hadgyakorlatokat könnyen meg lehet figyelni [[kémműhold]]akkal, addig a rakétajelzéseket és más adásokat ezek az eszközök nem érzékelik. Számos ok miatt nem képesek továbbá tengeralattjárókat sem észlelni. Következésképp bevett szokás, hogy hadgyakorlat alkalmával kémhajókat és tengeralattjárókat küldenek a terület közelébe azok az országok, amelyek ilyen információhoz kívánnak jutni.
==== ''USS Memphis'' és ''USS Toledo'' ====
117. sor:
==== Torpedó tévedésből ====
A Napi Világgazdaságban megjelent cikk szerint a Kurszk olyan manővereket végzett, amit a megfigyelő amerikai tengeralattjárók támadásként értékeltek, és „védekezésként” torpedót indítottak. Az értesülést [[rádióamatőr]]ök által elfogott és visszafejtett diplomáciai levelezésre alapozták.
==== A film: ''Kurszk, avagy tengeralattjáró veszélyes vizeken'' ====
[[Jean-Michel Carré]] [[Franciaország|francia]] filmrendező [[2005]]. [[január 7.|január 7-én]] a francia tv [[France 2]]-es csatornáján bemutatott ''[[Kurszk, avagy tengeralattjáró veszélyes vizeken]]'' ''(Koursk: un sous-marin en eaux troubles)'' című [[film]]jében azt állítja, hogy a ''Kurszk'' a ''USS Toledo'' amerikai tengeralattjáróval történt ütközése miatt süllyedt el. Carré szerint a ''Kurszk'' egy [[VA–111 Skval|Skval]] típusú torpedót tesztelt, amit a térségben tartózkodó két, szolgálatot teljesítő tengeralattjáró figyelt meg, a ''USS Toledo'' és a ''USS Memphis.''
A ''Kurszknak'' a ''Pjotr Velikij'' rakétás csatacirkáló volt a kijelölt célpontja. Ennek elkerülő manővert kellett volna végrehajtania, amikor megszakadt a tengeralattjáróval a kapcsolat. Állítólag, a ''Kurszk'' roncsmentése során a csatahajó olyan zöld-fehér vészjelzőbójákat talált, amit csak az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Norvégia haditengerészete használ.
A történet szerint a ''Kurszk'' és a ''USS Toledo'' összeütközött és az utóbbi megsérült (videofelvétel mutatja be a ''Kurszk'' oldalában vájt mély barázdákat). Elkerülendő, hogy a ''Kurszk'' torpedót lőjön ki a ''USS Toledóra'' (amire a torpedóvető cső nyitásának hangjából következtettek), a ''USS Memphis'' egy ''[[Mark 48]]''-as torpedót lőtt ki az orosz tengeralattjáróra. A történet szerint az amerikai torpedó a ''Kurszk'' egy régi típusú torpedóját találta volna el, ami csak később robbant fel. Amikor ez megtörtént, a robbanás óriási kárt tett a ''Kurszkban''. Carré – aki nem jártas a tengeralattjárókban, amerikai vagy orosz haditengerészeti műveletekben – azt állítja, hogy Putyin szándékosan titkolta el az igazságot arról, hogy valójában mi is történt, és szándékosan hagyta a legénységet odaveszni, hogy elkerülje az amerikai kormánnyal a feszültséget (lásd a ''[[Libération]]'' francia újság cikkét: [http://www.liberation.fr/page.php?Article=266435]). A ''[[New York Times]]'' később felfedte, hogy a ''USS Memphis'' ténylegesen a ''Kurszk'' torpedótesztjét figyelte meg. A zöld-fehér automatikusan működő vészjelzőbójákat, amit a ''Pjotr Velikij'' csatahajó talált, csak az amerikai, az egyesült királysági és a norvég haditengerészet használja (az orosz vörös-fehér bójákat alkalmaz).
Egy másik esemény, amivel alá akarták támasztani a történet igazságtartalmát, hogy a ''USS Toledo'' kikötött a [[Hakonsvern|Håkonsvern]] Tengerészeti Állomáson [[Bergen]]ben, Norvégiában. Itt, amint az szokás, csak amerikaiak vizsgálhatták meg a hajót. (A ''USS Toledo'' és ''USS Memphis'' bergeni tartózkodásával kapcsolatban lásd a ''From a Russian magazine report'' („Egy orosz magazin riportjából”) című részt a következő forrásban: [http://www.whatreallyhappened.com/KURSK/]) Ezt a változatot erősíti az is, hogy az USA elengedte Oroszország egy komoly pénzügyi tartozását és további kölcsönre adott lehetőséget. Továbbá, habár a hajó testét végül egy holland cég kiemelte, a sérült orr-részt levágták, és a tengerfenéken hagyták. A nyilvánvaló titoktartás ellenére egy, a kiemelt tengeralattjáróról készült videofelvétel mutatja be azt a homorú sérülést, ami a becsapódásnak köszönhető. (Lásd a képeket: [http://www.forum-auto.com/uploads/200501/kazouille_1105145222_torpille4.jpg] és [http://www.forum-auto.com/uploads/200501/kazouille_1105145210_torpille3.jpg]) Az [[áldokumentum]] állítása szerint ez az amerikai gyártmányú MK-48-as torpedó tipikus jele. Mára a ''Kurszk'' roncsát beolvasztották és megsemmisítették.
Néhány jól informált nyugati tengeralattjáró-szakértő rámutat arra, hogy számos probléma merül fel az ütközés teóriájával kapcsolatban:
[[Fájl:Kurskvstoledo.png|thumb|200px|A nagyobb ''Kurszk'' és a kisebb ''USS Toledo'' méreteinek összehasonlítása]]
| |||