„Mangalica” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés |
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
||
9. sor:
== Története ==
A törökök kiűzése után az egykori hódoltsági területeken rendkívül kevés sertés maradt, hiszen a törökök vallási okokból nem fogyasztottak sertéshúst.<ref>[http://iszlam.com/iszlam-az-elet-vallasa/testi-lelki-egeszsegunk/item/166-megengedett-es-tiltott-etelek-az-iszlam-vallasban Megengedett és tiltott ételek az iszlám vallásban], iszlam.com</ref> A sertéstenyésztés a [[Felső-Magyarország|Felföldre]] és az [[erdély]]i területekre szorult. Ennek ellenére már [[1750]]-ből vannak adatok, mely szerint [[Sopron]] messze földön híres sertésvásárára az [[Alföld]]ről hajtottak fel állatokat. A [[18. század]] végén főleg a [[dunántúl]]i területek és [[Ausztria]] között volt jelentősebb sertéskereskedelem, amelynek fő fajtája a bakonyi sertés volt, mert ez a fajta jól bírta a hosszú utat. A kereslet egyre növekedett, s a kereskedők eljutottak [[Horvátország]]ba is. Az onnan származó sertések kedveltebbek voltak a bakonyi sertésnél, mert több zsírt adtak és húsuk is jobb ízű volt. [[Szerbia]] fejedelme, [[Miloš Obrenović]] a szerb, az ún. ''sumadia sertés''ekkel kezdett kereskedni, tenyészetet alapított, ahonnan a magyar birtokosok tenyészállatot is vásároltak.
Ahogy a szerb kondákat áthajtották Magyarországon a soproni és [[győr]]i állatvásárba, az óriási állományból kis rész elkallódott, megvásárolták, olykor ellopták, és ezek az egyedek keveredtek az itt honos disznófajtákkal. A mangalica a korábban őshonos bakonyi és szalontai fajták, a birtokosok által beszerzett "mangalitza" és a vaddisznó keveredéséből jött létre. Elterjedését jelentősen elősegítette, hogy külterjesen tartható, igénytelen fajta, mely a vaddisznó sok tulajdonságát megőrizte. A lakosság körében egyre népszerűbb lett ez a zsírsertésfajta, amit akkor ''törökfajtának'', ''rátznak'', ''mangaritzának'' vagy ''mangalitzának'' is neveztek. 25 év alatt eljutott az ország minden részébe, s teljesen átalakította a sertésállományt. A bakonyi sertés az 1840-es évek közepére teljesen eltűnt. [[Pethe Ferenc]] [[1814]]-ben már mint közönséges fajtáról ír a mangalicáról.
23. sor:
Az 1990-es években újra megalakult a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete, ami a gyakorlati tenyésztőmunkát végzi. A fajta fenntartásáért hatóságként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állattenyésztési Igazgatósága (az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet jogutódja<ref>[http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/allattenyesztes ''Szakterületek > Állattenyésztési Igazgatóság > Általános információk > Bemutatkozás''], a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal honlapja (2011. április 2.)</ref>) a felelős. Ma a mangalica már nem veszélyeztetett, s ebben szerepe van nemzetközi sikerének is: jó minőségű húsa az alapja a világhírű [[Spanyolország|spanyol]] [[serrano sonka|serrano sonkának]].<ref>[http://www.mangalica.com/rolunk Mangalica.com információs oldal]</ref>
Romániában, ma egyre többen román eredetű sertésnek tartják a mangalicát, ez főképpen a nacionalista sajtó szándékos félrevezetésének köszönhető. Példa erre a nagyváradi vállalkozó, Teszári Zoltán birtokolta Digi24 országos szórású hírtelevízió által 2015 decemberben (újra)sugárzott, nacionalista felhangoktól sem mentes riport, amelyben úgy mangalicát, mind pedig a báznai sertést őshonos, „koleszterintől és toxinoktól mentes" román sertésfajtának állították be, olyan sertésfajtáknak, amelyek a románoknak nem, de az „idegeneknek” kész „aranybányát” jelentenek.
* ''Szőke mangalica'': a leggyakoribb változata. Jól hasznosítja a táplálékot, kül- és belterjes tartásra egyaránt alkalmas. Zsír- és hústermelésre is bevált. Sok változata ismert, hiszen a fajtára hatott a táplálék, a tartás sokfélesége.
35. sor:
A mangalicát rendszeresen keresztezték más fajtákkal, hogy egyes képességeit javítsák. A kereszteződések hozzájárultak a különböző tájfajták kialakulásához, és új fajták létrejöttéhez. Ennek ellenére a mangalica jelleg mindenhol megmaradt. Két jelentősebb keresztezés:
* Nemesített mangalica: a 20. század elején több tenyészetben a kocákat a mangalicához nagyon hasonló, szintén zsírtermelő fajta lincolnshire kanokkal fedeztették. Az eredmény egy rendkívül szapora és jó növekedésű típus lett, amelyet igyekeztek elterjeszteni a gazdák között.
* Báznai sertés:<ref>[http://mult-kor.hu/20090206_a_mangalica_sertesfajta_tortenete A mangalica sertésfajták története], mult-kor.hu</ref> önálló fajtává alakult keresztezés. [[Bázna|Báznán]] mangalicát és angol berkshire sertést kereszteztek, majd a yorkshire fajtát is bevonták, így jött létre egy érdekes megjelenésű sertés. A testén a szőke és a fekete szín eloszlása egyedi, a fekete szín a test elején és a fari részen látható, míg a test közepe fehér, ezért öves disznónak is nevezik. Erdély elcsatolásával az állomány [[Románia|Romániába]] került, Magyarországon számottevő létszáma nincs.
== Mítosz az alacsony koleszterintartalomról ==
| |||