„Kubán Endre (újságíró, 1909–1991)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Új Század (folyóirat, 1934–1935) |
a →Életútja: Szabad Szó (WP:BÜ), replaced: Szabad Szó → Szabad Szó (2) |
||
30. sor:
[[Székelyudvarhely]]en érettségizett (1927). Újságírói pályáját a temesvári [[Déli Hírlap (Temesvár)|Déli Hírlap]]nál kezdte, a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]] [[bánság]]i tudósítója (1930-32), a [[6 Órai Újság]], [[Új Század (folyóirat, 1934–1935)|Új Század]], majd 1941-42-ben a temesvári Magyar Hírlap munkatársa.
[[Novella|Elbeszélés]]eit, [[riport]]jait, beszámolóit a [[Független Újság]] és a [[Keleti Újság]] is közölte. 1944 őszétől az [[Magyar Népi Szövetség]] (MNSZ) közművelődési munkáját irányította Temes megyében. Részt vett az [[Arany János Társaság]] újjászervezésében és a ''Bánsági Magyar Írók Antológiája'' (1946) szerkesztésében. 1948-tól 1952-ig a temesvári [[Szabad Szó (folyóirat, 1889–1952|Szabad Szó]], 1949-50-ben a [[Bánsági Írás]] belső munkatársa. Az Írószövetség temesvári fiókjának titkára, a [[Bánsági Üzenet]] (1957) és a [[Bánáti Tükör]] (1961) c. kiadványok szerkesztője. Gondozásában jelent meg az ''Egy szelet fény'' (Temesvár, 1967) c. antológia. 1969-ben vonult nyugalomba.
[[Szociográfia]]i fogantatású riportjait 1932-ben ''Ismeretlen Erdély'' c. alatt saját költségén kötetben is kiadta, bemutatva a gazdasági válság csapásai alatt sínylődő resicai és zsilvölgyi proletárok, a bankuzsora fojtogatta bánsági parasztok sanyarú életét. A gyűjtemény megdöbbentő adataival keltett feltűnést. Az író az [[1930-as évek]] második felében utazást tett [[Csehszlovákia|Csehszlovákiában]], s beszámolójával felhívta a figyelmet a fenyegető [[Fasizmus|fasiszta]] veszélyre.
38. sor:
Vázlatos voltában is népszerűsítő jelentőségű volt a [[Petőfi Sándor|Petőfi-kultusz]] körébe sorolható szerelmi regénye s [[Fráter György]] emlékét idéző történelmi visszapillantása is. Ebben az időszakban a [[Havi Szemle]] munkatársa.
1944 után ''Tüzes trón'' c. folytatásos regénye a [[Szabad Szó (folyóirat, 1889–1952|Szabad Szó]]ban [[Dózsa György]]nek, az [[Magyar Népi Szövetség|MNSZ]] pályázatán díjat nyert ''Utolsó találkozás'' c. színdarabja Szabó Árpádnak, a [[Magyar Dolgozók Szövetsége|MADOSZ]] vértanújának ([[Művelődés (folyóirat)|Művelődés]] 1972/5), a [[Dolgozó Nő]], [[Orizont]], Szabad Szó hasábjain [[Ocskó Teréz]]nek és [[Ștefan Plăveț]]nak, az [[Antifasizmus|antifasiszta]] harc e két áldozatának állított emléket. Számos írásában ([[Utunk]], [[Korunk]], Művelődés) foglalkozott a román-magyar kulturális kapcsolatokkal.
== Kötetei ==
| |||