„Falicsi magyar fejedelem” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Uralkodó infobox
| név =Falicsi
| kép =Fajsz
| képméret =
| képaláírás =
| ragadványnév =
| állam =Magyar
| megnevezés =
| uralkodási_név =
| uralkodás_kezdete =[[947]]
15. sor:
| előd =[[Zolta magyar fejedelem|Solt]] (?)
| utód =[[Taksony magyar fejedelem|Taksony]] (?)
| uralkodóház =[[Árpád-ház]]
| teljes_név =
61 ⟶ 31 sor:
| lábjegyzet =
}}
'''Falicsi''', más írásmóddal '''Fajsz''' (? – [[955]]. [[augusztus 10.]]) magyar
== Élete ==
Falicsi/Fajsz uralkodásáról [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] ''[[A birodalom kormányzásáról]]'' című művében írja, hogy a követjárás idején, [[948]]-ban Falicsi a magyarok fejedelme (''arkhón'', ''kephalé proton'').
Ez az egyetlen forrás, amelyből Falicsi/Fajsz létezéséről és fejedelemségéről értesülhetünk és mivel az idézett mű magyarokról szóló része 949 és 952 között készült (a ma leginkább elfogadott nézet szerint 950 körül) Falicsi/Fajsz uralkodását is erre az időszakra szokás tenni. Az uralkodás kezdetéről és végéről azonban semmilyen információnk nincsen, mint ahogyan arról sincs, hogy Falicsi előtt és után ki volt a magyar nagyfejedelem. Egy kései forrás szerint az augsburgi csatából megmenekült vezérek közül az egyik később „király” lett. Ezt az információt szokás [[Taksony magyar fejedelem|Taksonyra]] vonatkoztatni és e szerint a nagyfejedelemséget [[955]]-ben vehette át, lehetséges, hogy éppen a vereség egyik következményeként és lehetséges, hogy éppen Fajsztól.
69 ⟶ 40 sor:
Az, hogy az Árpád és Taksony közötti nagyfejedelmek nevét nem ismerjük, arra enged következtetni, hogy a 10. század második felében az Árpádok fejedelmi hatalma háttérbe szorult, névlegessé vált. A magyarság valódi vezetői ekkor nem a fejedelemség tisztségviselői, hanem a törzsi vezetők voltak.
[[Fájl:Fajsz Fajsz.jpg|262px|bélyegkép|jobb|A fejedelem domborműve a [[Bács-Kiskun megye]]i [[Fajsz (Bács-Kiskun megye)|Fajszon]]]]
[[Fájl:Rpád leszármazottai Konstantin szerint.png|bélyegkép|balra|500px|Árpád leszármazottai [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] szerint]]▼
Ez lehet az oka annak, hogy a magyar krónikák Árpád családjából csak alig néhány nevet őriztek meg. A [[Képes krónika]] a nagyfejedelmekről Álmos, Árpád, Taksony, Géza sorrendben tud, ami nyilvánvalóan nem felelhet meg a valóságnak. [[Anonymus]] Árpád, Zolta, Taksony sorrendje elvileg lehetséges lenne, inkább valószínű azonban, hogy a névtelen jegyző tudott Árpád és Taksony fejedelemségéről, tudta, hogy Taksony apja és Árpád fia Zolta volt és így következtette ki – a saját korában érvényes öröklési szokásból – hogy Zoltának is fejedelemnek kellett lenni.
== Bíborbanszületett Konstantin a fejedelmi családról ==
▲[[Fájl:Rpád leszármazottai Konstantin szerint.png|bélyegkép|balra|
Falicsi/Fajsz uralkodásáról [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] ''A birodalom kormányzása'' című művének negyvenedik, „''A kavarok és turkok nemzetségeiről''” című fejezetében a következőt írja:
|