„Falicsi magyar fejedelem” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
{{Uralkodó infobox
| név =Falicsi
| kép =Fajsz FajszLitho 2.jpg
| képméret =220px 170px
| képaláírás =A[[Moritz fejedelmetvon ábrázolóSchwind]] domborműfestménye [[FajszJosef (Bács-Kiskun megye)|FajszonKriehuber]] litográfiája alapján
| ragadványnév =
| állam =Magyar FejedelemségNagyfejedelemség
| megnevezés =fejedelmenagyfejedelme
| uralkodási_név =
| uralkodás_kezdete =[[947]]
| előd =[[Zolta magyar fejedelem|Solt]] (?)
| utód =[[Taksony magyar fejedelem|Taksony]] (?)
| állam2 =
| megnevezés2 =
| uralkodási_név2 =
| uralkodás_kezdete2=
| uralkodás_vége2 =
| koronázás dátuma2 =
| koronázás helye2 =
| örököse2 =
| előd2 =
| utód2 =
| állam3 =
| megnevezés3 =
| uralkodási_név3 =
| uralkodás_kezdete3=
| uralkodás_vége3 =
| koronázás dátuma3 =
| koronázás helye3 =
| örököse3 =
| előd3 =
| utód3 =
| állam4 =
| megnevezés4 =
| uralkodási_név4 =
| uralkodás_kezdete4=
| uralkodás_vége4 =
| koronázás dátuma4 =
| koronázás helye4 =
| örököse4 =
| előd4 =
| utód4 =
| uralkodóház =[[Árpád-ház]]
| teljes_név =
| lábjegyzet =
}}
'''Falicsi''', más írásmóddal '''Fajsz''' (? – [[955]]. [[augusztus 10.]]) magyar fejedelemnagyfejedelem, [[Árpád magyar nagyfejedelem|Árpád fejedelem]] unokája. [[947]] és [[955]] között uralkodott a [[Somogyi hercegség]] területén. Életének és uralkodásának körülményei ismeretlenek. Nevét a magyar helynevekben előforduló Fajsz névvel is szokták azonosítani, ez az azonosítás azonban vitatott.
 
== Élete ==
Falicsi/Fajsz uralkodásáról [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] ''[[A birodalom kormányzásáról]]'' című művében írja, hogy a követjárás idején, [[948]]-ban Falicsi a magyarok fejedelme (''arkhón'', ''kephalé proton'').
Ez az egyetlen forrás, amelyből Falicsi/Fajsz létezéséről és fejedelemségéről értesülhetünk és mivel az idézett mű magyarokról szóló része 949 és 952 között készült (a ma leginkább elfogadott nézet szerint 950 körül) Falicsi/Fajsz uralkodását is erre az időszakra szokás tenni. Az uralkodás kezdetéről és végéről azonban semmilyen információnk nincsen, mint ahogyan arról sincs, hogy Falicsi előtt és után ki volt a magyar nagyfejedelem. Egy kései forrás szerint az augsburgi csatából megmenekült vezérek közül az egyik később „király” lett. Ezt az információt szokás [[Taksony magyar fejedelem|Taksonyra]] vonatkoztatni és e szerint a nagyfejedelemséget [[955]]-ben vehette át, lehetséges, hogy éppen a vereség egyik következményeként és lehetséges, hogy éppen Fajsztól.
 
Az, hogy az Árpád és Taksony közötti nagyfejedelmek nevét nem ismerjük, arra enged következtetni, hogy a 10. század második felében az Árpádok fejedelmi hatalma háttérbe szorult, névlegessé vált. A magyarság valódi vezetői ekkor nem a fejedelemség tisztségviselői, hanem a törzsi vezetők voltak.
[[Fájl:Fajsz Fajsz.jpg|262px|bélyegkép|jobb|A fejedelem domborműve a [[Bács-Kiskun megye]]i [[Fajsz (Bács-Kiskun megye)|Fajszon]]]]
 
[[Fájl:Rpád leszármazottai Konstantin szerint.png|bélyegkép|balra|500px|Árpád leszármazottai [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] szerint]]
 
Ez lehet az oka annak, hogy a magyar krónikák Árpád családjából csak alig néhány nevet őriztek meg. A [[Képes krónika]] a nagyfejedelmekről Álmos, Árpád, Taksony, Géza sorrendben tud, ami nyilvánvalóan nem felelhet meg a valóságnak. [[Anonymus]] Árpád, Zolta, Taksony sorrendje elvileg lehetséges lenne, inkább valószínű azonban, hogy a névtelen jegyző tudott Árpád és Taksony fejedelemségéről, tudta, hogy Taksony apja és Árpád fia Zolta volt és így következtette ki – a saját korában érvényes öröklési szokásból – hogy Zoltának is fejedelemnek kellett lenni.
 
== Bíborbanszületett Konstantin a fejedelmi családról ==
[[Fájl:Rpád leszármazottai Konstantin szerint.png|bélyegkép|balra|500px230px|Árpád leszármazottai [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] szerint]]
 
Falicsi/Fajsz uralkodásáról [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] ''A birodalom kormányzása'' című művének negyvenedik, „''A kavarok és turkok nemzetségeiről''” című fejezetében a következőt írja: