„Georges Cuvier” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Az emberi rasszok tanulmányozása: Origo (WP:BÜ), replaced: [[Origo (internetes újság)|O → [[Origo.hu|O
130. sor:
 
=== A korreláció törvénye ===
Párizst [[Mészkő (kőzet)|mészkőből]] építették, amit a város környékén bányásztak, és a kövekben lenyomatként számos kihalt állati maradványt tartalmazotttaláltak. Cuvier egy ilyen Párizs környéki kőbányából származó, állati eredetű ősmaradványról szóló 1798-as tanulmányában ezt írta:{{refhely|Rudwick 1997|36. old}}<ref name="ramet.elte"/>
 
{{idézet|Ma az összehasonlító anatómia elérte a tökéletesség azon pontját, amikor egy csontot megvizsgálva általában meg lehet állapítani az állatrendszertani osztályát és néha még azt a nemzetséget is, amelyikhez az sorolható, de mindenekelőtt azt, hogy ez a csont az a fejhez vagy a végtagokhoz tartozik. … Ez azért van, mert az állat testének minden egyes része szoros összefüggésben van az egésszel így a csontok száma, azok iránya és alakja alapján egészen jól lehet akár egy darabból is következtetni az egészre és akár vice versa ugyanúgy.|}}
 
Ezt az elméletét nevezik a korreláció, azaz a viszonosság törvényének, bár Cuvier leírásai azért némileg túlzóak annak igazi hatékonyságát illetően, de azért az vitathatatlan, hogy ez lett az alaptétele az összehasonlító anatómiának és a [[Őslénytan|paleontológiának]]. Az elv szerint az élőlény egyes részei nem állhatnak ellentmondásban egymással az élőlény életmódját illetően, így az alakjára és testfelépítésére is támpontot adnak. Ezek alapján például a fogazat segítségével azonosíthatóak a [[Párosujjú patások|páros]] és a [[páratlanujjú patások]] még akkor is, ha nem került elő a [[Láb (testrész)|lábuk]], mert ez a két szerv szorosan összetartozik. A korrelációs elv felismerésével az őslénytan tudománya nagy fejlődésen ment keresztül, hiszen lehetővé vált a töredékes élőlénymaradványok rekonstruálása.<ref>{{CitLib|szerző=Vince Péter |url= |cím= Általános földtan és gyakorlat 3. rész |kiadó= Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar Földtudományi Intézet, Sopron, kézirat |év=2006 |formátum=pdf |nyelv=magyar |isbn= }}</ref>
 
=== Életjelenségek ===