„Karlovy Vary” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kat
helyesírás javítások, egy-egy CitLib és Cite web sablon
33. sor:
[[Fájl:Karl IV..JPG|bélyegkép|balra|150px|IV. Károly, a városalapító szobra Karlovy Varyban]]
 
Karlovy Varyt [[IV. Károly német-római császár]]ról nevezték el, aki a várost alapította az [[1370-es évek]]ben. 1508-ban Európa első gyógyhelye lett. A 30 éves[[harmincéves háború]] idején épült ki, a 18. században híres európai fürdőhellyé vált. 1759-ben egy tűzvészben nagy része leégett, és utána [[klasszicista]] épületeket emeltek. A 19. század végén nagy változásokat élt meg a város; ekkor a legtöbb épületet a [[Fellner és Helmer|Fellner és Helmer Vállalat]] építette. 1870 óta nagyvárosnak számít, gazdasági és közigazgatási központ. 1926-ban jöttek létre porcelángyárai, a [[Karlsbadi Porcelángyár]] és a [[Moser Üveggyár]]. 1992 óta műemlékvédelem alatt áll az egész város.
 
Politikailag jelentős események színhelye is volt:
52. sor:
 
[[Fájl:Becherovka bottle.jpg|bélyegkép|jobbra|130px|Becherovka]]
* Karlovy Vary a világ egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező [[gyógyfürdő]]városa, 13 nagyobb és 300 kisebb [[gyógyvíz]]-forrása van. Az egyes források hőmérséklete 34 – 7334–73 °C között alakul; vizüket ivó–ivásra, fürdő–fürdésre és speciális gyógykúrákra használják az emésztőszervek és az anyagcsere zavarainak gyógyítására. A 73 °C-os [[glaubersó]]s [[hőforrás]]ok adják a [[hashajtó]] szerként használatos ''karlsbadi só''t.
* A fürdőépületek többsége és a fontosabb forrásokat összekötő elegáns, oszlopos fedett sétány, a '''kolonád''' a 19. században épült.
* A város híres az évenként rendezett [[Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál|Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválról]]ról.
* Itt gyártják a híres cseh gyógynövény[[likőr]]t, a [[Becherovka|Becherovkát]].
* Híres a tányér nagyságú, ropogós, vékony, ízesített ostyalap, az úgynevezett '''fürdőostya'''.
74. sor:
* Vridlo kolonnád (1971-1975)
* Kastélykút – [[kolonnád]] (1912-1913)
* Károly-torony (1450 körül)
* Szentháromság-oszlop (1716)
* III. számú fürdő (1866)
* Malomkút Kolonnád (1871-1881)
* Pasteur-ház
* DvorákDvořák Park
* Parkkolonnád (1881)
* Katonai Gyógyház (1855)
* Thermál Hotel (1967-1976): A filmfesztiválok színhelye fesztiválmozival 1200 néző számára és konferencia-, színház- és vetítőtermekkel további 600 fő részére.
 
== Népesség ==
92. sor:
* Itt született [[1954]]. [[október 10.|október 10-én]] [[Václav Patejdl]] énekes, zenész, szövegíró, a szlovák könnyűzene kiemelkedő egyénisége.
=== Neves vendégei voltak ===
* [[Arany János]] – 1867-ben járt itt először, majd még kilenc alkalommal, a Toldiban is leírja a város születésének legendáját. "Ha„Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind-mind elvesznének." – írta Karlsbad vizeiről.
* [[Albrecht von Wallenstein]] – 1630-ban 900 zsoldosával ette ki a várost a vagyonából.
* [[I. Péter orosz cár]] – 17111711–12-12 – ben járt itt.
* [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] – 13 alkalommal kereste fel Karlovy Vary-t.
* [[Friedrich Schiller]]
120. sor:
 
== Források ==
* {{CitLib|aut = Szombathy Viktor:|tit = ''Csehszlovákia''|loc (Panoráma= útikönyvek,Budapest|red Athenaeum= Nyomda,Panoráma|ser Bp.= 1981.)Panoráma ISBNÚtikönyvek|isbn = 963-243-185-5|ann = 1981}}
* Dr. Stanislav Burachovič: ''Karlovy Vary Schritt für Schritt, Spaziergang durch das Kurzentrum von Karlsbad'' (Mgr. Jitka Kulhánková, Herusgeberin der Zeitschrift PROMENÁDA und Bezirksamt in Karsbad, Karlovy Vary)
* '''Skřivánek,{{Cite 2009:'''web|url = [http://www.szipeti.hu/cseh/vylety_low_Mad2.pdf|title Jan Skřivánek:= Egynapos kirándulások Prágából|accessdate = 2016-01-11|author = Jan Skřivánek|coauthors = ford. Szabó Endre|year = 2009|format = {{PDF}}|publisher = Prága: Sign-Print pro|language Prága,= 2009.magyar|archiveurl p= //web.archive.org/web/20091222070948/http://www.szipeti.hu/cseh/vylety_low_Mad2.pdf|archivedate = 2009-12-22|pages = 4–5.]}}
 
== További információk ==