„Leuven” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
a Évszámok és más számok toldalékának hangrendi egyeztetése kézi ellenőrzéssel |
||
70. sor:
A [[nagy francia forradalom|francia forradalom]] hatására (amely [[1794]]-ben érte el a várost) Leuven ismét hanyatlásnak indult. A szerzetesrendek fel lettek oszlatva, a kolostorokat bezárták, az egyetemet először hadisarc fizetésére kötelezték, majd tanárait bezárták, az egyetemet pedig feloszlatták. Megnövekszik a munkanélküliség és bűnözés, a lakosság elszegényedik, az emberek szabadságjogait megnyirbálják. [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] [[1799]]-es hatalomra jutása következtében javult csak a helyzet, így [[1803]]-as leuveni látogatásakor szíves fogadtatásban részesült.
Igazi fellendülés azonban csak [[Belgium]] [[1830]]-as megalakulása után következett be. Megélénkült az ipar (sörgyárak, textilipar, fémfeldolgozás). [[1850]]-ben már 175 gőzgép működött a városban. Ezzel párhuzamosan rohamszerűen megnövekszik a népesség: száz év alatt 18.000-ről 42.000-re nő a lakosság száma. A megnövekedett, főleg gyári munkásokból álló lakosság azonban szociálisan rossz körülmények között él: szűk sikátorokban, szegényes házakban és rossz higiéniai körülmények között. [[Kolera]] és [[tífusz]]járványok pusztítanak. Ekkor határozza el a város vezetősége, hogy a várost átszelő két folyót, a [[Dijle|Dijlét]] és a [[Voer]]t lefedik, továbbá a korábban rendszeresen kiszáradó és megfertőződő kézi kutak helyett megjelenik a vízvezeték. [[1835]]-
[[Fájl:Louvain Library WWI.jpg|thumb|left|[[Leuveni Katolikus Egyetem]] Könyvtárának romjai 1915-ben]]
| |||