„Andoki kondor” változatai közötti eltérés

[[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] elsősorban az [[Andok]]ban és a [[Sierra Nevada de Santa Marta]] [[hegység]]ben fordul elő. Északon az előfordulási területe [[Venezuela|Venezuelától]] és Kolumbiától kezdődik, de itt igen ritka.<ref name="BirdLife"/> Az Andok hegyvonulatán haladva délfelé az elterjedési területe magába foglalja Ecuadort, Perut és Chilét, továbbá Bolíviát és Argentína nyugati részét. Elterjedésének legdélibb pontja ott van, ahol a kontinens véget ér, azaz a [[Tűzföld]]ön.<ref name="Blake"/> A kora 19. században ez a madárfaj Nyugat-Venezuelától egészen a Tűzföldig költött, de azóta az ember tevékenysége miatt számos élőhelyét elvesztette.<ref name="Haemig "/> Legfőképp a nyílt füves pusztákat és a magashegységeket részesíti előnyben. Akár tengerszint felett 5000 méter magasan is fellelhető. A nyílt, [[erdő]] nélküli területeket kedveli, ahol a levegőből könnyen megláthatja a talajon lévő dögöket.<ref>{{cite web

Habár átlagosan a [[csőr]] hegyétől a farktolla végéig 7–8 centiméterrel rövidebb, mint a kaliforniai kondor, a [[szárny]]fesztávolsága nagyobb az utóbbinál, 270–320 centiméter közötti.<ref name="Ferguson-Lees"/> A testtömege is nagyobb az [[Észak-Amerika|észak-amerikai]] rokonáénál, hiszen a hím általában 11–15 kilogramm, míg a tojó 8–11 kilogramm közötti.<ref name="Handbookof">{{cite book |title=Handbook of the Birds of the World |last1=del Hoyo |first1=J | last2=Elliot | first2 = A | last3=Sargatal | first3 = J | year=1996 |publisher=Lynx Edicions |location=Barcelona |isbn=84-87334-20-2|volume=3}}</ref> Átlagos fej-testhossza 100–130 centiméter.<ref name="Handbookof" /> Egy szárnya 75–85 centiméter, a farktolla 33–38 centiméter, a lábfeje 11–12 centiméter.<ref name="Ferguson-Lees"/> Ezeket a méreteket fogságban tartott példányokról vették le.<ref name="Ferguson-Lees"/> A faj átlagos testtömege 11,3 kilogramm; a hím ennél körülbelül egy kilogrammal nehezebb, azaz 12,5 kilogramm, míg a tojó könnyebb, vagyis 10 kilogramm. Egy nemrég kiadott tanulmány szerint, amely a madarak testtömegét hivatott tárgyalni, az összes röpképes madár közül az andoki kondor a legnehezebb; megelőzve a [[trombitás hattyú]]t ''(Cygnus buccinator)'' és a [[borzas gödény]]t ''(Pelecanus crispus)''.<ref name = "CRC">''CRC Handbook of Avian Body Masses, 2nd Edition'' by John B. Dunning Jr. (Editor). CRC Press (2008), ISBN 978-1-4200-6444-5.</ref><ref>Wallace, M. P., & Temple, S. A. (1987). ''Competitive interactions within and between species in a guild of avian scavengers''. The Auk, 290-295.</ref> Más tanulmány szerint e madárfaj átlagos testtömege csak 10,3 kilogramm.<ref>Atanasov, A. T. (2007). ''The near to linear allometric relationship between total metabolic energy per life span and body mass of nonpasserine birds''. Bulgarian Journal of Veterinary Medicine, 10(4), 235-245.</ref> Az andoki kondor a legnagyobb szárazföldi madár, amely repülésre képes, ha testtömegét és szárnyfesztávolságát vetjük össze, bár itt is vetekszik a legnagyobb [[túzokalakúak]] ''(Otidiformes)'' hímjével (a túzokokra jellemző a [[nemi kétalakúság]], azaz a hím jóval nagyobb a tojónál).<ref name="Handbookof" /><ref>[http://www.birdlife.org/datazone/speciesfactsheet.php?id=3822 Andean Condor ''Vultur gryphus'']. Birdlife International.</ref><ref name="Wood">{{cite book | author = Wood, Gerald| title =The Guinness Book of Animal Facts and Feats| year = 1983 | isbn = 978-0-85112-235-9}}</ref> Az andoki kondor átlagos szárnyfesztávolsága 283 centiméter, viszont a szárnyak szélesek, ilyenformán ennek az újvilági keselyűfélének van a legnagyobb szárnyfelülete négyzetcentiméterben mérve.<ref name="Wood"/> A szóban forgó madár szárnyfesztávolságát az élő madarak közül csak a fent említett két albatroszfaj és két gödényfaj szárnyalja túl.<ref name="Wood"/><ref name="Harrison">Harrison, Peter, ''Seabirds: An Identification Guide''. Houghton Mifflin Harcourt (1991), ISBN 978-0-395-60291-1</ref>