„IV. István magyar király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ja de mégis, hülyeséget csináltam |
A Képes Krónika ábrázolása a releváns az infoboxban |
||
1. sor:
{{Uralkodó infobox
| név =''<big>IV. István</big>''
| kép =
| képméret =170px▼
| ragadványnév =
16 ⟶ 15 sor:
| előd =[[II. László magyar király|II. László]]
| utód =[[III. István magyar király|III. István]]
| megnevezés2 =
| uralkodási_név2 =
| uralkodás_kezdete2=
| uralkodás_vége2 =
| koronázás dátuma2 =
| koronázás helye2 =
| örököse2 =
| előd2 =
| utód2 =
| állam3 =
| megnevezés3 =
| uralkodási_név3 =
| uralkodás_kezdete3=
| uralkodás_vége3 =
| koronázás dátuma3 =
| koronázás helye3 =
| örököse3 =
| előd3 =
| utód3 =
| állam4 =
| megnevezés4 =
| uralkodási_név4 =
| uralkodás_kezdete4=
| uralkodás_vége4 =
| koronázás dátuma4 =
| koronázás helye4 =
| örököse4 =
| előd4 =
| utód4 =
| uralkodóház =[[Árpád-ház]]
| teljes_név =
32 ⟶ 65 sor:
| lábjegyzet =
}}
▲[[Fájl:IV. István.jpg|262px|bélyegkép|jobb|A [[képes krónika]] illusztrációja. A „P” iniciálé IV. Istvánt ábrázolja a hercegséget jelképező karddal és hercegi süvegben]]
'''IV. István''' (1133 körül – [[Zimony]], [[1165]]. [[április 11.]]) magyar ellenkirály. Unokaöccse, [[III. István magyar király|III. István]] uralkodása alatt [[1163]]. [[január 27.|január 27-étől]] haláláig uralkodott, bár egyes nézetek 1163. június 19-i vereségét tekintik uralkodása végének. Apja [[II. Béla magyar király]], anyja [[Ilona magyar királyné|Ilona]], [[I. Uroš|I. Uroš szerb nagyzsupán]] leánya. Harmadik fiúgyermekként született, életét a magyar koronáért folyó küzdelem töltötte ki. Uralkodói sorszámát a történetírás utólag adta neki: saját magát egyetlen fennmaradt oklevelében III. Istvánnak nevezte (nem ismerve el unokaöccsét), ugyanakkor ellenkirályként sokáig nem vették figyelembe az uralkodók sorszámozásánál.
41 ⟶ 72 sor:
==A bizánci beavatkozás időszaka==
Istvánt örömmel fogadták a bizánci udvarban, ezt az is mutatja, hogy feleségül kapta Máriát, [[I. Manuél bizánci császár|Mánuel]] császár unokahúgát. A magyar korona megszerzéséhez azonban ekkor még nem kapott segítséget mert a császárt [[1161]]-ig a keleti terjeszkedés foglalkoztatta. Eközben Magyarországon István bátyja, László herceg is összeesküvést szőtt a király ellen és a megtorlás elől [[1160]] körül ő is Bizáncba menekült. Lászlónak szintén felajánlottak egy bizánci hercegnőt feleségül, azonban ő ezt nem fogadta el, mert úgy érezte, hogy Magyarországi támogatói szemében visszatetszést keltene, ha túlzottan elkötelezné magát Bizánc irányába.
[[Kép:Manuelcomnenus.jpg|thumb|
II. Géza halála után Mánuel elhatározta, hogy bizánci függésbe kényszeríti Magyarországot.<!--egy helyen pl. III. Istvánnál ki kellene fejteni, hogy miért-->
Ezt az időszakot bizánci beavatkozás időszakának szokták nevezni. A Magyar Királyságnak ebben az időszakban különös erőfeszítéseket kellett tennie, hogy a bizánci császár alávetését elkerülje.
| |||