„Heltai Gáspár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
→Emlékezete: Egyértelműsítés |
||
65. sor:
A két világháború között [[Németh László (író)|Németh László]] és [[Kerecsényi Dezső]] a budapesti ''Protestáns Szemlében'' (1929) s ugyanott [[Waldapfel József]] az ''Irodalomtörténeti Közleményekben'' (1934, 1938) méltatta Heltai prózaírói munkásságát. Romániában főleg az irodalmi társaságok ([[Erdélyi Irodalmi Társaság]] (EIT), [[Kemény Zsigmond Társaság|KZST]] és a [[helikoni közösség|helikoni munkaközösség]]) ülésein értékelték érdemeit. Fiának, ifj. Heltai Gáspárnak háromnyelvű szótárát 1588-ból [[Csűry Bálint]] rendezte sajtó alá (Kolozsvár 1924), az apa fabuláiból ''Halhatatlan mesék'' címmel [[Szentimrei Jenő]] adott ki válogatást korszerű átírásban ([[A Magyar Nép Könyvtára]], Kolozsvár 1931). Előszava szerint „a ma élő erdélyi magyar írók Heltai Gáspárban egyik legnagyobb ősüket tisztelik. Ő volt a legelső, aki Erdélyben irodalmi életet akart teremteni és teremtett is.”
Heltai szellemi öröksége az 1944 utáni romániai magyar irodalmi életben is eleven hagyományként volt jelen, sőt ekkor került igazán az érdeklődés középpontjába. Műveiből válogatások készültek: ''Heltai Gáspár válogatott munkái'' Székely Erzsébet szerkesztésében és bevezetésével ([[Haladó Hagyományaink]] 1957); ''Heltai Gáspár válogatott művei'' Bernád Ágoston bevezetésével és jegyzeteivel (Kv. 1979); ''Száz fabula, Krónika és egyéb írások'' Molnár Szabolcs utószavával és jegyzeteivel (Magyar Klasszikusok 1980). Számos cikk, tanulmány is méltatta Heltai életművének irodalom- és művelődéstörténeti jelentőségét. Prózájának nyelvi-stiláris jellegzetességeiről [[Szabédi László]], [[Szabó T. Attila]] és [[Szász János (levéltáros)|Szász János]], származásáról [[Binder Pál]], könyvnyomtatói munkásságáról [[Jakó Zsigmond Pál|Jakó Zsigmond]] és [[Gernot Nussbächer]] értekezett. Heltai halálának 400. évfordulója alkalmából a Kolozs Megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság, valamint a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa 1974. december 23-án emlékünnepséget rendezett az [[Egyetemi Könyvtár (Kolozsvár)|Egyetemi Könyvtár]] dísztermében. Az ünnepséget [[Péterfi István (újságíró)|Péterfi István]] akadémikus, az Államtanács alelnöke nyitotta meg, majd [[Ștefan Pascu]] akadémikus, a [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem|Babeș–Bolyai Egyetem]] rektora és [[Szigeti József (irodalomtörténész)|Szigeti József]] egyetemi tanár tartott előadást a nagy erdélyi humanistáról, a kolozsvári [[Román Nemzeti Színház (Kolozsvár)|Román Nemzeti Színház]] és az [[Kolozsvári Állami Magyar Színház|Állami Magyar Színház]] művészei pedig részleteket olvastak fel Heltai műveiből. Az Utunk külön oldalon emlékezett meg az évfordulóról: [[Bajor Andor]], [[Bálint Tibor]], [[Lászlóffy Aladár]] és [[Tamás Gáspár]] egy-egy cikkben, [[Király László (író)|Király László]] versben idézte Heltai emberi és írói példáját. Ugyanakkor az Igaz Szóban Nagy Pál, A Hétben Szigeti József, a Művelődésben Jakó Zsigmond, a Vörös Zászlóban Tóth István emlékezett meg az ünnepeltről.
== Hivatkozások ==
| |||