„Siménfalva” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a fájlnévcsere: a Commonsban is megtalálható |
a →Története: egyértelműsítés - Orbán Balázs |
||
30. sor:
[[1333]]-ban említi először oklevél, de valószínűleg már korábban is lakott hely volt. A falutól nyugatra a Csereháton [[bronzkor]]i leletek kerültek elő.
Határában a 880 m magas Várhegyen ismeretlen korú földvár sáncai látszanak, melyet [[Orbán Balázs (író)|Orbán Balázs]] Kadicsa várának nevezett el. A romok akkor Nagykadács határába estek – innen a neve. Orbán Balázs az északnyugatra emelkedő Pothárd-tető is talált sáncnyomokat.
Siménfalva leghíresebb személyisége Székely Mózes, aki Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király több ezer erdélyi magyar és székely katonája mellett éveken keresztül harcolt Lengyelországban. Székely Mózest a király vitézségéért „szentelt lovaggá” ütött, ekkor kapta a "Siménfalvi" előnevet, majd a háború befejezésével 1583-tól a székelyföldi Sófalva sóbányájának kamaraispánjává nevezett ki és jelentős birtokokat adományozott neki. Az egyik legfontosabb birtok, melyet Báthory Istvántól kapott épp a siménfalvi birtok. Erre a birtokra építette fel Székely Mózes nemesi udvarházát és más épületeket, az épületek előtt faragott, festett székelykapuja volt az egyetlen székely fejedelemnek.
| |||