„Kálnoky-kastély (Sepsikőröspatak)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kovászna megye műemlékei kategória hozzáadva (a HotCattel)
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
a egyértelműsítés - Orbán Balázs
1. sor:
[[Sepsiszentgyörgy]]től 6 kilométerre, a Körös patak partján fekvő székely település, [[Sepsikőröspatak]] egyik értékes műemléke a '''Kálnoky-kastély'''.
A gr. Kálnoky család tulajdonában lévő [[reneszánsz]] kastély a falu közepén, az [[Orbán Balázs (író)|Orbán Balázs]] utca 6. szám alatt található.
 
== Története ==
A napjainkban látható kastély helyén a [[16. század]] második felében egy kőház állott, erről tanúskodik Kálnoky Bálint [[1599]]-ben írt végrendelete, mely szerint feleségével, Petki Annával együtt építtette a kőröspataki nemesi lakot. Az udvarház hamar elromosodott, mivel áldozatul esett Mihály vajda támadásának. Az épület valószínűleg nem is került felújításra, ugyanis [[1646]]-ban (III.) Kálnoky István feljegyzéseiben, egy kőkerítéssel körülvett romladozó házról tett említést.
 
Az [[1658]]-[[1661]] közötti sorozatos török-tatár betörések következtében az udvarház sorsa megpecsételődött. Helyreállítása, bővítése a naplóíró fiának, (I.) Kálnoky Sámuelnek az érdeme, aki az [[1660-as évek|1660]]-[[1670-es évek]] fordulóján építkezett Kőröspatakon.
 
[[Orbán Balázs (író)|Orbán Balázs]] szerint a kőröspataki Kálnoky család harmadik lakóhelyének tekinthető a ma már a település szerkezetébe illeszkedő kastély.
 
A korabeli dokumentumok szerint, a kastélyhoz egykor udvari kápolna is tartozott, amely családi temetkezőhelyként is szolgált. A kőröspataki katolikus egyházközségnél őrzött Domus História bejegyzései alapján [[1416]]-ra teszik keletkezését.
13. sor:
Az épület ezen része fokozatosan elromosodott és a [[19. század]] végén lebontásra került, késő [[gótika|gótikus]] faragott ajtókeretét pedig [[1889]]-ben beépítették a római katolikus templom cintermében újonnan épült Kálnoky-kriptába.
 
A kastélyt övező falakat a [[18. század]] folyamán lebontották, és az építőanyag felhasználásával készült el a négyszög alaprajzú, belső udvaros kastély, gr. Kálnoky (I.) Antal (1707-1783) gondoskodása folytán.
 
Az emeletes [[reneszánsz]] udvarház karbantartását a [[18. század]] vége felé elhanyagolták, így a [[19. század]] közepén lebontották. Nem sokkal azután a kápolna is elveszítette funkcióját, feliratos kőkerete átkerült a falu katolikus temploma mellé épült új kriptába.
34. sor:
 
Említésre méltó még a [[18. század]] végi összeírásokból ismert kastélypark, mely virágházával, halastavaival, szökőkútjaival, díszes sétányaival az épülettől keletre és délre terült el.
Az emeletes [[reneszánsz]] udvarház karbantartását a [[18. század]] vége felé elhanyagolták, így a kápolna is elveszítette funkcióját, feliratos kőkerete átkerült a falu katolikus temploma mellé épült új kriptába.
 
A ma látható homlokzatok kialakítása valószínűleg a [[19. század]] utolsó évtizedeiben történt, a keleti épületrész két keskenyebb oldalához toldottak épületrészeket, akkor alakíthatták ki a mai homlokzatot is. A keleti szárnyon is létezett egy tornác, mely a [[klasszicizmus]] jegyében készült oszlopokkal és háromszögű oromzattal. Ezen az oldalon megfigyelhető még egy feliratos tábla is, melyet Kálnoky Sámuel fia, Kálnoky Ádám halálának emlékét őrzi:
 
'''Comes Adamus Kalnoky, obiit aetatis 36 anno 1719 et sepultus est boc loco.'''
 
Az épület homlokzatait szabályos rendben egymást váltogató egyenes záródású ablakok, pilaszterek tagolják. Az ablakok felett téglából, vakolatból szemöldökdíszeket alakítottak ki, a pilaszterek ugyancsak egyszerű, a homlokzatokon végigfutó párkányt tartanak. Az udvari főhomlokzat középtengelyétől jobbra oszlopos tornác ugrik ki, melyre kétoldalt lépcső vezet fel, a tornácot egyszerű, törpe pilaszterekkel tagolt, a közepén ívelt oromfal koronázza. Az egyenes záródású ablakok között kettőzött pilaszterek hangsúlyozzák a főhomlokzatot.
 
A nagyméretű U alakú épület, melyet egykor díszes kialakítású park vett körül a [[19. század]]i bontások, átépítések, díszítések mára már csak töredékeiben fennmaradt nyomait viseli magán.
 
== Építtetői, tulajdonosai, lakói ==
54. sor:
 
A század végén, br. Bees-Chrostin Ludmilla (1851-1928) megbízásából alakították ki a kastély napjainkban is meglévő, leglátványosabb részét.
Mivel a család ezen ága 1889-ben fiúágon kihalt, a két világháború közötti időszakban az örökbe fogadott morvaországi ágból való gr. (II.) Kálnoky Hugó (1900-1955) volt a kőröspataki birtok ura.
 
Az államosítás után irodák, műhelyek, raktárak, szövetkezeti malom működött az épületben.
[[1990]] után a család hazatelepült leszármazottja Kálnoky Tibor visszaigényelte a birtokot, napjainkban a kastély felújítás alatt áll.
 
== Források ==