„Nieger Károly” változatai közötti eltérés

Az 1800-as évek végén [[Párizs]]ban, a Julian Akadémiára járt, ahol festészetet tanult, de megtalálható a neve [[Magyar Képzőművészeti Egyetem]] jogelődjének hallgatói névsorában is, az 1896-981896–98-as években. Minden bizonnyal az [[Budapest–Esztergom-vasútvonal|esztergomi vasútvonal]] átadása ([[1895]]) körüli időszakban költözött [[Solymár]]ra, ahol a vasútállomás szomszédságában vásárolt telken épített érdekes kiképzésű, kissé erődítményszerű lakóházat. 1906-tól viszont eltűnt a solymári közéletből, sőt más forrásokban sem bukkan fel a neve. Nem kizárt, hogy volt valami kapcsolat a később Valkó-ház néven ismertté vált lakóháza, és az 1902-19031902–1903 körül épült [[pilisszentiván]]i Borbála-kápolná akápolna közt, hiszen mindkettő építésénél láthatóan az volt a fő szempont, hogy az egyszerű tégla alakzatból hozzanak létre minél változatosabb formavilágú épületrészeket.

Nieger Károly a [[solymár]]i alkotóművészetek első, helyben kimutatható mestere volt. 1903-ban négy nagy méretű vászonképet festett a solymári [[Szűz Mária neve- templom (Solymár)|templom]] szentélyébe, és kifestette a hajó két boltozati szakaszát is. [[Török József (teológus)|Török József]] és [[Legeza László]] teóriája szerint Nieger Károly – akit a művészettörténet nem tart számon a jelentős festők között – más külföldi művészek képeit másolhatta le e festmények készítésekor, de ezt nem tudták igazolni, hiszen egyetlen olyan, nagyobb festők által jegyzett alkotást sem találtak, ami ezek bármelyikének előképe lehetett volna. Végkövetkeztetésül Török József úgy vélte: a képek stílusa alapján az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy Nieger egyházi képeslapok rajzait vette alapul, és azokat dolgozta ki több méterestöbbméteres nagyságú faliképekké.