„Mikrohullám” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Kapcsolódó szócikkek: zöld linkek kékítése
a pontosítás, kiegészítés
1. sor:
:''Ez az oldal a mikrohullámú sugárzásról szól. Az eszköz, ami ezt használja, például a [[mikrohullámú sütő]]''
 
A '''mikrohullámok''' olyan [[elektromágneses sugárzás|elektromágneses hullám]]ok, amelyeknek a tera[[hertzfrekvencia|frekvenciája]] (THz)nagyjából tartománynál hosszabb0,3-300 G[[hullámhosszHz]]úak, de rövidebbelközötti, mintennek megfelelően a [[rádióhullámokhullámhossz]]. A mikrohullámok hullámhossza megközelítőleg auk [[Nagyságrendek listája (hosszúság)|301 cmm–1 mm]]–től között van.<ref>D. M. Pozar, ''Microwave Engineering'' (1„Mikrohullámú GHz-esmérnöki [[frekvencia]]tudomány”), azThird 1&nbsp;mm–igEdition, John Wiley (300&nbsp;GHz) terjedSons, Inc., N.J. 2005</ref>
 
A határok nem szigorúak, és a nemrégiben kialakuló [[terahertzes spektroszkópia|terahertzes tudományok]] megjelenésével módosultak is a korábbi értelmezésekhez képest. A mikrohullámok a [[rádióhullám]]ok nagyobb frekvenciájú területét is jelentik egyben, a [[terahertzes sugárzás]]t pedig a mikrohullámok és a korábban inkább [[infravörös sugárzás|távoli infravörösnek]] nevezett tartomány között értelmezzük.
Mindazonáltal a határok az [[infravörös]] fény, a terahertzes sugárzás, a mikrohullámok és az UHF rádióhullámok között eléggé szabadon értelmezettek, és tudományágak szerint változhatnak. Egy hitelesnek vélhető definíció Pozartól ered, aki könyvében kimondja, hogy a mikrohullám fogalma „300 MHz (3{{e|8}} Hz) és 300 GHz (3{{e|11}} Hz) közti váltakozó feszültségű jeleket ír le.”<ref>D. M. Pozar, ''Microwave Engineering'' („Mikrohullámú mérnöki tudomány”), Third Edition, John Wiley & Sons, Inc., N.J. 2005</ref>
 
Az elektromágneses hullámok létét – amelyek magasabb [[frekvencia]]tartományának a részét képzik a mikrohullámok – [[James Clerk Maxwell]] jósolta meg 1864-ben [[Maxwell-egyenletek|híres egyenleteibőlegyenleteiben]]. Kísérletileg 1888-ban [[Heinrich Hertz]] voltbizonyította azbe, akihogy előszöra voltrádióhullámok képesés vennia azfény egyaránt elektromágneses hullámokathullámok. egyHertz állított elő először rádióhullámokat, kibocsátómegmérte gépezettela hullámhosszukat, és a frekvencia ismeretében megmutatta, hogy a terjedési sebességük megegyezik a fényével.
 
A saját nagyságrendjén belül értelmezhető elnevezésekkel a mikrohullámokat az alábbi tartományokra osztjuk:
A mikrohullámú tartomány tartalmazza az alábbiakat:
* ultramagas frekvencia: ''ultra-high frequency'' (UHF) (0,3–3 GHz)
* szupermagas frekvencia: ''super high frequency'' (SHF) (3–30 GHz)
* extrém-magas frekvencia: ''extremely high frequency'' (EHF) (30-300 GHz)
 
A 300 GHz fölött a Föld [[légkör]]e gyakorlatilag minden elektromágneses sugárzást elnyel, kivéve az úgynevezett optikai (ezen belül is a [[látható spektrum|látható]]), illetve bizonyos [[infravörös sugárzás| infravörös]] frekvenciatartományokat.
 
== Előállítása ==