„Áprilisi törvények” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 188.6.229.91 (vita) szerkesztését (oldid: 17017618) tessék utána olvasni. az átalakulást a bunkokraták ellenében kellett átvinni, különben rég megtörtént volna |
|||
405. sor:
A március 20-ai szavazás után nem sokkal Pestre ért a hír, ahol hatalmas felháborodást váltott ki a törvényjavaslat. Kritizálták a túl magas kaució mellett a nem kellően körülírt vétségekre kiszabható súlyos büntetéseket, amik ráadásul visszamenőleg is alkalmazhatóak voltak, és amik bírói visszaélések lehetőségét vetették fel. A tiltakozás csúcspontjaként [[március 22.|március 22-én]] a város közgyűlésén összegyűlt tömeg elégette a törvényjavaslat egy példányát.<ref name = "szerk. Hermann 38-39"/>
Az elégedetlenség láttán az Országgyűlés a kauciót<ref>Az 1848/49-es időszakban a kauciót általában csak akkor kérték számon, ha valamelyik újságot el akarták lehetetleníteni (lásd {{cite book|title = Közjogi viták 1848-49-ben| last = Hoffman| pages = 20| url = http://www.jogiforum.hu/publikaciok/44|accessdate = 2009-08-21}})</ref> a felére szállította le, és egyéb módosításokat is eszközölt a tervezeten. A végleges tervezetet, melynek elkészítésében [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]] és [[Szalay László (jogász, 1813–1864)|Szalay László]] is részt vett, április 7-én szentesítette [[V. Ferdinánd magyar király|V. Ferdinánd]].<ref name = "szerk. Hermann 38-39"/>
Bár a közvélemény elégedetlen volt vele,<ref name = "szerk. Hermann 38-39"/> a törvény a korabeli Európa egyik legliberálisabb szabályozása volt.<ref name="Hoffman István">{{cite book|title = Közjogi viták 1848-49-ben| first = István| last = Hoffman| pages = 20| url = http://www.jogiforum.hu/publikaciok/44|accessdate = 2009-08-21}}</ref>
426. sor:
A magánjog szentségét rögzíti a III. törvénycikk 32. paragrafusa. A kor politikusai komolyan is vették ezt az elvet, az úrbériség és a tized eltörlésénél is kárpótlást helyeztek kilátásba.
A feudális kötöttségek eltörlésével szétvált a közjog és a magánjog, elérhetővé vált az országlakosok törvény előtti egyenlősége. Míg korábban a [[jogképesség]]et a rendi státusz szabta meg, addig az áprilisi törvények után egységes, mindenkire vonatkozó szabályokat lehetett hozni. A XV. tc. el is rendelte új polgári törvénykönyv kidolgozását, melyet Deák [[Szalay László (jogász, 1813–1864)|Szalay Lászlóra]] bízott.
=== Széchenyi közlekedésfejlesztési programjának törvénybe iktatása ===
| |||