„Erdélyi Irodalmi Szemle” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Tartalma, munkatársak: Sebestyén József (WP:BÜ), replaced: [[Sebestyén József| → [[Sebestyén József (festő)| |
|||
7. sor:
A kor filozófusai közül [[Tavaszy Sándor]] [[Oswald Spengler|Spengler]] filozófiájának tükrében vizsgálja a nyugat-európai kultúrát (1924/1 és 2), [[Makkai Sándor]] [[Immanuel Kant|Kant]] erkölcstanáról értekezik (1924/7), [[Varga Béla (unitárius püspök)|Varga Béla]] az objektív idealista [[Pauler Ákos]] logikáját boncolgatja (1925/5 és 6), majd a [[Faust (Goethe)|fausti]] és [[Karamazov testvérek|karamazovi]] lélekben a XIX. és XX. század, Nyugat és Kelet szembenállását érzékeli (1929/3-4). A filozófiai tárgykör konkretizálódik a nemzetiségi létre: Tavaszy Sándor tanulmánya a kisebbségi élet etikájáról és egy „erdélyi magyar világnézet” eszményéről vallásfilozófiai végkövetkeztetésekbe torkollik (1928/1-4). A lapban számos történelmi, főként művelődéstörténeti közlemény is megjelent. [[Bíró Vencel]], [[Buday Árpád]], [[Csutak Vilmos]], [[Herepei János (művelődéstörténész)|Herepei János]], [[Kelemen Lajos (történész)|Kelemen Lajos]], [[Sebestyén József (festő)|Keöpeczi Sebestyén József]], [[Roska Márton]], [[Veress Endre]] pozitivista adatközlései a szaktudomány művelését és a nemzetiségi tudat formálását egyaránt szolgálják. Külön emlékszámot adtak ki [[Márki Sándor]] (1927/2) és [[Karácsonyi János]] (1929/1-2) halála alkalmából.
Az Erdélyi Irodalmi Szemle hasábjain jelentek meg [[Bitay Árpád]] közleményei a román-magyar történelmi és irodalmi kapcsolatokról, s a lapban jeles román tudósok ([[Victor Babeș]], [[Vasile Pârvan]], [[Nicolae Drăganu]]) tanulmányait is publikálták; ismeretterjesztő közleményeket írt [[Sever Pop]] és [[Moldován Gergely]]. Kisebb mértékben jelentkeztek a folyóirat munkatársai nyelvészeti ([[Csűry Bálint]]), nevelésügyi ([[Gál Kelemen]]) és jogtörténeti ([[Balogh Artúr]], [[Gyárfás Elemér]]) kérdésekkel, elszórtan természettudományi közlemények is megjelentek ([[Balogh Ernő (geológus)|Balogh Ernő]], [[Bányai János (geológus)|Bányai János]], [[Tulogdy János]], [[Széll Kálmán (fizikus)|Széll Kálmán]] tollából). Az akkor legfiatalabb tudós-nemzedékből [[Szabó T. Attila]], [[Jancsó Elemér]], [[Blédy Géza]] pályája indult az Erdélyi Irodalmi Szemlében. Több irodalomtörténeti tanulmány mellett a lapban indította meg [[György Lajos (irodalomtörténész)|György Lajos]] ''Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája'' közlését (1925/4 és köv. számok). A folyóirat megszűnése után 1930-tól munkatársi gárdájának közreműködésével s ugyancsak György Lajos szerkesztésében indult meg az [[Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)|Erdélyi Múzeum]] új folyama mint az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]] szakosztályainak közlönye.
==Forrás==
| |||