„Abd al-Malik omajjád kalifa” változatai közötti eltérés

helyesírás: dinár (OH. 599a.) vagy dénár (OH. 591b.)
a ({{nemzetközi katalógusok}} sablon elhelyezése AWB)
(helyesírás: dinár (OH. 599a.) vagy dénár (OH. 591b.))
A birodalom arabosítása mellett Abd al-Malik a pénzügyek területén alkotott kiemelkedőt. A kalifátusnak ugyanis addig nem volt önálló pénze – noha a megszerzett verdék megnyíltak –, hanem a bizánci és perzsa területeken szerzett, itteni mintákat követő különféle fizetőeszközöket használták. A gazdasági függetlenség és az átláthatóbb fiskális politika erre az időre szükségessé tette, hogy a kalifa saját pénzt verjen.
 
Az új, vésett ([[mankús]], innen nyugaton használt nevük: ''mancus'') érmék nagyjából a bizánci pénzveréshez igazodtak, de kialakításában a [[hidzsáz]]i mértékrendszer hatása volt a domináns. Megszületett a kb. 4,25 grammos (tehát kb. [[solidus]]-súlyú) [[arany]] [[dínárdénár]] és váltópénze, a 2,97 grammos, [[ezüst]]ből vert [[dirhem]]. Az új pénzérméken már nem ábrák, hanem vésett arab feliratok voltak, többek között a kalifa neve és iszlám témájú szövegek.
 
== Hagyatéka ==