„Íj” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 85.66.126.232 (vita) szerkesztését (oldid: 17033161)
11. sor:
# ''Reflexíjak'' (Tradicionális reflexíjak, vadászreflexíjak, modern reflexíjak)
# ''[[Hosszúíj]]ak'' (Angol nyelven: Longbow)
# ''Összetett íjak'' (Csigás rendszerű íjak, oneida íjak)
# ''Egyéb íjak'' (Számszer íjak, cheiroballista)
==== Anyaguk/szerkezetük<ref>Az íjak osztályozása során a különböző források szinte mind ugyanabba a hibába esnek, mégpedig hogy keverik az íjak szerkezeti felépítése szerinti csoportosítást a geometriai(alak) szerinti csoportosítással.</ref> szerint: ====
21. sor:
 
=== Az íjak más változatai ===
'''A nomád íjak''': A hagyományos merevszarvú reflexíjak rendszerint három fő anyagféleség felhasználásával készülnek. A karok belső magja fa, ezt az íj hátán (tehát az íj cél felé néző oldalán) állati ínakbólinakból, főként a [[ló]], a [[szarvasmarha]] és a [[szarvas (állat)|szarvas]] lábában található hosszú inakból készített réteg fedi. Ez az ínréteg jól viseli az íj megfeszítésekor fellépő húzó igénybevételt (nyúlás), a fánál megközelítőleg négyszer jobban. Az íjkarok belső (hasi) fedőrétege szaru, amit bizonyos szarvasmarhafajták (pl.: [[Magyar szürke szarvasmarha|magyar szürkemarha]]), vízibivaly, kecskefélék tülkéből nyernek. Ez a szaruréteg mintegy tízszer jobban ellenáll a hajlítás során a hasi oldalon jelentkező nyomó igénybevételnek (zömülés), mint a keményfa. A külső és belső fedőréteg halenyvvel van a farétegre felragasztva, amely deformáció hatására nem törik el, hanem képes az alakváltozásra. A halenyvet bizonyos tokfélék úszóhólyagjából nyerik.
Az összetett íjak jellemzője a rugalmas karokra erősített merev íjszarv, ami erőkarként viselkedve megkönnyíti az íjkarok meghajlítását az íj megfeszítésekor. Az íjszarvak keményfából készülnek, egyes esetekben szaru- vagy csont borítássalcsontborítással, ami a szarv merevítésen kívül díszítő funkciót is ellát. Ez a szaru- vagy csont borításcsontborítás az íj markolati részén is megjelenhet, védelmet nyújtva a markolatnak a nyílvessző kilövésekor jelentkező koptató hatással szemben.
 
A lovasnomád népek (hun, magyar, török, avar, mongol stb.) összetett íjainak átlagos lőtávolsága nagyobb az angol íj kb. 200 méteres lőtávjánál, ugyanis a reflexió eredményeképpen a nomád íjak gyorsabban lövik ki a nyílvesszőt, mint a botíjak. Egy mai, nem az eredeti "recept" alapján készült 40 fontos íjjal el lehet lőni 200 méterre. A nomád népek harci íjai (lásd a Nemzeti Múzeumban rekonstruált íjat) viszont néha még meg is haladták a 80 fontot és nem mellékes, hogy ezen íjak reflexiója jobban kiképzett volt, mint egy vadászíjé. Tehát egyáltalán nem tűnik túlzásnak, hogy a lovasnomád népek harci íjainak az átlagos lőtávja 300-400 méter körüli. A korabeli feljegyzések szerint, míg a honfoglalók nyilai arattak az ellenség soraiban, addig az európai íjászok nyílvesszői félúton földre estek. A nyíl átütőerejét mutatja, hogy a honfoglaló magyarok nyilai a páncélt is átvitték. A valaha dokumentált legnagyobb lőtávolságot egy török íjjal érték el, ez több mint 800 métert jelent (a [[Boszporusz]] átlövése).
 
Az összetett íjak élettartama több év, köszönhetően a szerkezeti anyagok nagyobb szilárdságának. Ezen íjak a felajzott állapotot is hosszabb ideig bírják, mint az egyszerű botíjak. (Egy honfoglaló 6 óránként cserélte a felajzott íját.) A hagyományos visszacsapó íjak elkészítése a különleges anyagok nehéz beszerezhetősége és a bonyolult gyártási folyamat miatt legalább egy évig eltartott, a mai modern anyagokból lévő íjak viszont pár hét alatt elkészülnek.
 
'''Számszeríj''' (vagy '''nyílpuska''')
'''Számszeríj''' (vagy '''nyílpuska'''): Név eredete: szám (= számos, sok), szer (= eszköz, anyag pl: tornaszer, vegyszer, szerszám), és íj szavak összerakásából, azaz sokféle lövedék (nyíl, tövis, dárda stb.) kilövésére alkalmas íj.
 
'''Számszeríj'''A (vagy '''nyílpuska'''): Névnév eredete: szám (= számos, sok), szer (= eszköz, anyag pl: tornaszer, vegyszer, szerszám), és íj szavak összerakásából, azaz sokféle lövedék (nyíl, tövis, dárda stb.) kilövésére alkalmas íj.
Maga az íj lehet rugalmas acél, rugalmas és vaskos fa, üveg(karbon)szálas műanyag, rugóval/csavart kötéllel (római kori állványos íj) kombinált csapószár stb. A szár ugyancsak lehet fa, műanyag (erős, de nem kell hogy rugalmas legyen). Az íj dinamikája a felajzáskor az ideg elcsavarásával fokozható, de csak a kisebb, kézi felajzású számszeríjaknál van jelentősége. A fegyver leggyengébb pontja az ideg, illetve annak középső, a felhúzáskor az agyba beakadó része, ennek fokozott kopása (elpattanás és szakadás), az ezen a 2–4&nbsp;cm-es szakaszon felcsévélt, vékony acéldrót tekercseléssel erősítve védhető ki, amely elég flexibilis ugyanakkor az ideg dinamikájának követésére.
 
Maga az íj lehet rugalmas acél, rugalmas és vaskos fa, üveg(karbon)szálas műanyag, rugóval/csavart kötéllel (római kori állványos íj) kombinált csapószár stb. A szár ugyancsak lehet fa, műanyag (erős, de nem kell hogy rugalmas legyen). Az íj dinamikája a felajzáskor az ideg elcsavarásával fokozható, de csak a kisebb, kézi felajzású számszeríjaknál van jelentősége. A fegyver leggyengébb pontja az ideg, illetve annak középső, a felhúzáskor az agyba beakadó része, ennek fokozott kopása (elpattanás és szakadás), az ezen a 2–4&nbsp;cm-es szakaszon felcsévélt, vékony acéldrót tekercseléssel erősítve védhető ki, amely elég flexibilis ugyanakkor az ideg dinamikájának követésére.
Vezetősínje révén nem csupán nyílvesszők, hanem akár egészen rövid (~10&nbsp;cm) acélkúpban végződő vezetőszárnyas, csökkentett légellenállású fokozott hatótávolságú "tövisek", vagy közelre, nagy tömegű, nagy átütőerejű 1,8-2m hosszú "páncélfúró" dárdák kilövésére is alkalmas fegyver. A szár agyába épített elsütőszerkezet segítségével az íj előre felhúzható, és ebben az állapotában további erőfeszítés nélkül tartható, ami elsősorban nem az ellövés pillanatának tetszőleges eltolását teszi lehetővé, hanem a fegyver erejének fokozását, mivel így a jóval robusztusabb íjszár felhúzásába vagy a karizmoknál jóval erősebb törzsizmok nyújtotta több energia(csak kisebb számszeríjaknál 70–120&nbsp;kg-ig), vagy gépi áttétellel segítve (pl: motolla) még extra előfeszítési energia (hadtéri számszeríj 200–300&nbsp;kg-ig) is bevihető a lövési munkába. A lőtávolság a számszeríj erejétől, a szánhossztól, és a használt lövedék típusától függően 300-1200m-ig változhat. A kritikus érték az ellövés csúcssebessége és a lövedék légellenállása az ütőerő és a lőtáv tekintetében.
 
Vezetősínje révén nem csupán nyílvesszők, hanem akár egészen rövid, (~10&nbsp;cm) acélkúpban végződő vezetőszárnyas, csökkentett légellenállású, fokozott hatótávolságú "tövisek", vagy közelre, nagy tömegű, nagy átütőerejű 1,8-2m hosszú "páncélfúró" dárdák kilövésére is alkalmas fegyver. A szár agyába épített elsütőszerkezet segítségével az íj előre felhúzható, és ebben az állapotában további erőfeszítés nélkül tartható, ami elsősorban nem az ellövés pillanatának tetszőleges eltolását teszi lehetővé, hanem a fegyver erejének fokozását, mivel így a jóval robusztusabb íjszár felhúzásába vagy a karizmoknál jóval erősebb törzsizmok nyújtotta több energia (csak kisebb számszeríjaknál 70–120&nbsp;kg-ig), vagy gépi áttétellel segítve (pl: motolla) még extra előfeszítési energia (hadtéri számszeríj 200–300&nbsp;kg-ig) is bevihető a lövési munkába. A lőtávolság a számszeríj erejétől, a szánhossztól, és a használt lövedék típusától függően 300-1200m-ig változhat. A kritikus érték az ellövés csúcssebessége és a lövedék légellenállása az ütőerő és a lőtáv tekintetében.
A felajzás történhet "háromszögeléssel" (erősebb számszeríjak), vagy "betöréssel" (kisebb sporteszközök). A háromszögelés során hosszú, előhúzó ideget használnak előfeszítésre, majd a végleges ideg felhelyezése után azt egyszerűen leakasztják. A betörés esetén az íj egyik végét a földre (kemény felület) nyomják miután ráakasztották az ideg egyik végét, majd a szárra ránehezedve azt meghajlítják, amíg a felső íjrészt egy kézzel maguk felé húzva, arra az ideg másik végét felhelyezik. Ehhez a művelethez esetenként hasfalvédő is szükségeltetik. A lövés során (célzás után) csak arra kell ügyelni, hogy az ellövés pillanatában ne mozduljon be a fegyver, amit az e pillanatra időzített teljes ellazulással (nincs légzés sem) és az elsütőszerkezet finom kioldásával lehet elérni.
 
A felajzás történhet "háromszögeléssel" (erősebb számszeríjak), vagy "betöréssel" (kisebb sporteszközök). A háromszögelés során hosszú, előhúzó ideget használnak előfeszítésre, majd a végleges ideg felhelyezése után azt egyszerűen leakasztják. A betörés esetén az íj egyik végét a földre (kemény felület) nyomják, miután ráakasztották az ideg egyik végét, majd a szárra ránehezedve azt meghajlítják, amíg a felső íjrészt egy kézzel maguk felé húzva, arra az ideg másik végét felhelyezik. Ehhez a művelethez esetenként hasfalvédő is szükségeltetik. A lövés során (célzás után) csak arra kell ügyelni, hogy az ellövés pillanatában ne mozduljon be a fegyver, amit az e pillanatra időzített teljes ellazulással (nincs légzés sem) és az elsütőszerkezet finom kioldásával lehet elérni.
 
Egy másik magyarázat szerint:
40 ⟶ 42 sor:
A szó a szláv samostrĕlъ szóból származik, aminek jelentése körülbelül: önmagától, azaz önműködően lövő (fegyver). (Lásd például az orosz самострелий (számosztrelij) alakot.) A szó alaki egybeesése a szám, szer, szerszám és íj szavainkkal véletlen, így a magyar szó keletkezése a népetimológia terméke.
 
A számszeríj egy hideglőfegyver -fajta, nyélre erősített íj, melyet használója külön erőfeszítés nélkül is kifeszített állapotban tud tartani. A nyél továbbá lehetővé teszi a felhúzás és az elsütő mechanizmus megoldását is. A számszeríj így olyan fegyver, melyet a hagyományos íj használatához szükséges erővel és gyakorlottsággal nem rendelkező ember is könnyedén használhat. A számszeríjakat a felhúzás, a kifeszítés mechanizmusa, a lövedék, a felhúzó szerkezet és a felhasználás típusa szerint különböztetjük meg.
 
A számszeríjakról először Szun Cu A háború művészete (Kr. e. 500) című könyvéből szerezhetünk tudomást, itt erős nyilakat lövő számszeríjakról beszél. Az egyik legkorábbi feljegyzés használatukról a Kr. e. 341-ben lezajlott Ma-Ling-i csatáról szóló elbeszélés. Kínában a Kr. e. 200-as évekre, a Han-dinasztia alatt a számszeríjak (kínaiul: nu, 弩) gyártása igen fejletté vált és széles körben alkalmazták. Néhány szerkezetet épségben sikerült feltárni, melyek Qin Shi Huang (Kr. e. 260-210) császár sírját őrző, Terrakotta Hadsereg katonáinak fegyverei voltak.
47 ⟶ 49 sor:
 
=== Íjak adatai ===
ÍjakAz íjak vizsgálatakor figyelembe vett adatok:
* az íj '''hosszúsága'''
* az íj '''hosszúsága kifeszítve'''
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Íj