„Szentté avatás” változatai közötti eltérés

A boldoggá avatásnak csak területileg korlátozott hatálya van: egy bizonyos régióban, közösségben engedélyezi a boldoggá avatott tiszteletét. Ez a közösség lehet egy részegyház (például [[egyházmegye]]), egy adott országban élő közösség vagy például [[szerzetesrend]]. A ''szentté avatás'' - szemben a boldoggá avatással - az egész egyház számára kötelező jelleggel előírja a boldogként tisztelt személy [[Liturgia|liturgikus]] tiszteletét. Másként fogalmazva: a boldoggá avatás során az Egyház ''megengedi'' az illető tiszteletét egy adott közösség számára, a kanonizálás során pedig az Egyház ''hivatalosan tisztelni'' kezdi az illetőt.

 

A boldogok és szentek tisztelete a kereszténység három nagy ágazata közül kettőnek: a római katolikus egyháznak és az [[ortodox kereszténység|ortodox egyház]]nak a jellemzője. A [[protestantizmus]] elveti a szentek tiszteletét, mivel az egész katolikus szentség-teológiát bibliátlannak, a [[Biblia|Szentírás]] tanítását kiforgatónak és végső soron meghamisítónak tartja. Szentté avatni a protestánsok szerint senkit nem kell, amivel kiemelnénk őt a többi hívő közül, hiszen a Szentírás így tanít erről a kérdésről: „Öltsetek tehát magatokra - mint Isten választottai, szentek és szeretettek - könyörületes szívet, jóságot, alázatot, szelídséget, türelmet." (Kol 3,12)

 

== Története==

 

[[Az apostolok cselekedetei]] megemlékezik az első [[vértanú]]ról, a hitéért megkövezett [[Szent István (vértanú)|Szent István]]ról.