„Beöthy Zsigmond (költő)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
link
31. sor:
[[Beöthy László (író)|Beöthy László]] és [[Beöthy Károly]] bátyja, [[Beöthy Zsolt]] irodalomtörténész apja.
 
== Életpályája ==
[[Fájl:Beöthy Zsigmond sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Beöthy Zsigmond sírja [[Budapest]]en a [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]ben]]
Középiskoláit szülőhelyén és [[Pozsony]]ban, a jogot a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|pesti egyetemen]] végezte. Első költeménye a [[Regélő]]ben jelent meg (1834). A [[jurátus]]éveket az 1839-40. évi országgyűlésen, Pozsonyban töltötte, majd visszatért Komáromba, ahol 1841-ben [[ügyvéd]]i vizsgát tett. 1845-től szolgabíró volt. 1846-ban a dunántúli evangélikus egyházkerület világi főjegyzőjévé, majd az országos közalapítványi bizottság elnökévé választották. 1848–49-ben a közoktatási minisztériumban volt fogalmazó, majd titkár. Az 1850-es években Komáromban [[ügyvéd]]ként működött. 1861-ben ugyanonnan országgyűlési képviselővé választották. 1862-ben [[Pest (történelmi település)|Pestre]] költözött és a birói pályára lépett mint a pesti [[váltótörvényszék]] ülnöke. 1864-től királyi táblai, majd 1870-től kúriai bíró lett, végül 1883 és 1888 között táblai tanácselnök.
 
Nyugalomba vonulása után, 1888-ban a főrendiház tagja lett. 1834-től haláláig sok verse, elbeszélése, politikai cikke jelent meg a különböző lapokban. Írt elbeszéléseket gyermekek számára (Koszorú, Pozsony, 1837). Jogi szakíróként is jelentős volt. Zeneszerzéssel is foglalkozott.
== Munkássága ==
Nyugalomba vonulása után, 1888-ban a főrendiház tagja lett. 1834-től haláláig sok verse, elbeszélése, politikai cikke jelent meg a különböző lapokban. Írt elbeszéléseket gyermekek számára (Koszorú, Pozsony, 1837). Jogi szakíróként is jelentős volt. Zeneszerzéssel is foglalkozott. Nyomtatásban megjelent "Pesti Hangok Magyar" és "Nemzeti Színházi Magyar" című zeneműve./ref> Zenei lexikon (1965) I. kötet 228. old.</ref>
 
==Jogtudományi művei==