Beöthy Zsigmond (költő)

(1819–1896) magyar költő, író, bíró, jogtudós
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. július 13.

Szlováni Beöthy Zsigmond (Komárom, 1819. február 17. – Komárom, 1896. január 19.)[1] bíró, jogtudós, költő, író.

Beöthy Zsigmond
Portréja az Ország-Világ 1884. 12. számában
Portréja az Ország-Világ 1884. 12. számában
Élete
Született1819. február 17.
Komárom
Elhunyt1896. január 19. (76 évesen)
Komárom
SírhelyKomárom
GyermekeiBeöthy Zsolt
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, színmű, szakirodalom
A Wikimédia Commons tartalmaz Beöthy Zsigmond témájú médiaállományokat.

Beöthy Gáspár komáromi gabonakereskedő, Komárom vármegye táblabírája és nemes Kováts Katalin (Kováts Ferenc Veszprém vármegyei főmérnök, dégi uradalmi jószágigazgató és Felső-eőri Eőry Julianna leánya) fia, Beöthy László és Beöthy Károly bátyja, Beöthy Zsolt irodalomtörténész apja.

Életpályája

szerkesztés

Középiskoláit szülőhelyén és Pozsonyban, a jogot a pesti egyetemen végezte. Első költeménye a Regélőben jelent meg (1834). A jurátuséveket az 1839-40. évi országgyűlésen, Pozsonyban töltötte, majd visszatért Komáromba, ahol 1841-ben ügyvédi vizsgát tett. 1845-től szolgabíró volt. 1846-ban a dunántúli evangélikus egyházkerület világi főjegyzőjévé, majd az országos közalapítványi bizottság elnökévé választották. 1848–49-ben a közoktatási minisztériumban volt fogalmazó, majd titkár. Az 1850-es években Komáromban ügyvédként működött. 1861-ben ugyanonnan országgyűlési képviselővé választották. 1862-ben Pestre költözött és a birói pályára lépett mint a pesti váltótörvényszék ülnöke. 1864-től királyi táblai, majd 1870-től kúriai bíró lett, végül 1883 és 1888 között táblai tanácselnök.

Munkássága

szerkesztés

Nyugalomba vonulása után, 1888-ban a főrendiház tagja lett. 1834-től haláláig sok verse, elbeszélése, politikai cikke jelent meg a különböző lapokban. Írt elbeszéléseket gyermekek számára (Koszorú, Pozsony, 1837). Jogi szakíróként is jelentős volt. Zeneszerzéssel is foglalkozott. Nyomtatásban megjelent „Pesti Hangok Magyar” és „Nemzeti Színházi Magyar” című zeneműve.[2]

1896. január 19-én este 10 órakor, agyvérzésben, betegség nélkül, hirtelen hunyt el 77 éves korában.[3] Sírja a komáromi református temetőben található, apjának, Beöthy Gáspárnak a sírja mellett, egy dór jellegű, kettétört oszlop díszíti.[4]

Jogtudományi művei

szerkesztés

Főbb irodalmi művei

szerkesztés
 
Részlet Kóbor Istók c. művének előszavából
  • Koszorú. Elbeszélések gyűjteménye gyermekek számára; Bucsánszky, Pozsony, 1837
  • Beöthy Zsigmond színművei, 1-2.; Beimel-Bucsánszky, Pest–Pozsony, 1839–1840
  • Összes költeményei (Pest, 1851)
  • Beszélyei (Pest, 1855, két kötetben)
  • Csáb (dráma 4 szakaszban, 1839)
  • Jurista és kis leány (vígjáték egy felvonásban, 1839)
  • Kóbor Istók (énekes bohózat, 1840)
  • Követválasztás (vígjáték három felvonásban, Pápa, 1844)
  • Beöthy Zsigmond újabb költeményei (Budapest, 1880)
  • Válogatott írások, 1839–1849; sajtó alá rend. Boldog-Bernád István, Mészáros Gábor; Kalligram, Bp., 2019

Díjai, elismerései

szerkesztés
  • a Vaskorona-rend lovagkeresztje (1871)
  • a Lipót-rend kiskeresztje (1884, 50 éves írói jubileuma alkalmából)
  • valóságos belső titkos tanácsos (1882)
  • a főrendiház tagja (1888)