[[File:Kolozsvar Unio utca1.jpg|bélyegkép|Az utca északi sora]]
A Mátyás király (Matei Corvin) utca sarkán áll a 18. századi '''[[Apor-ház|báró Apor-ház]]''', amely az Unió utcában a 2. számot viseli. A műemlékként nyilvántartott épület emeletén működött 1843-tól a társasági élet egyik színhelyeként szolgáló Polgári Társalkodó. Az 1850-es években Korona néven kávéházat rendeztek be a földszintjén.<ref>Bálint 1980: 275; Gyarmati 2003; Gaal 2004.</ref> A '''[[Teleki–Mikes-palota]]''' néven ismert 4-es számú ház szintén műemlék. A [[klasszicizmus|klasszicista]] stílusú épületet a 19. század elején emeltették Teleki János és Mikes Erzsébet, akiknek címere az épület háromszögű oromzatán található. Fiuk, [[Teleki Sándor (honvédezredeshonvédtiszt)|Teleki Sándor]] nevelőjeként itt lakott [[Táncsics Mihály]]. 1879 márciusában a Teleki családnál vendégeskedett [[Liszt Ferenc]], akit a város polgárai a ház erkélye alá vonuló 120 tagú énekkarral köszöntöttek. A ház vendége volt [[Jókai Mór]] is, aki itt vette át az ''Erdély aranykora'' című regényéért kapott aranytollat. Az épületben a második világháború előtt a Jolie ékszerüzlet, valamint a Kultúra Könyvkereskedés és Kölcsönkönyvtár működött.<ref>Kelemen 1982: 159–160; Gaal 1992: 47; Gaal 2004; Gaal 2007: 101; Lőwy 2005: 498.</ref> A 8-as szám alatt az 1846-ban épült '''[[Mikes-ház (Kolozsvár, Unió utca)|Mikes-ház]]''' áll. Építtetője, a művészetpártoló Mikes János reformpolitikus 1848-ban a kolozsvári nemzetőrség főparancsnoka volt. Az eredetileg szintén klasszicista stílusú műemlék hajdani szépségét már csak a kapualj és a lépcsőház tükrözi: 1912-ben Tischler Mór nagyvállalkozó teljesen átalakíttatta a ház homlokzatát.<ref>Kelemen 1982: 161–162; Gaal 1992: 47; Gaal 2004; Gaal 2007: 102.</ref> A 10. szám alatti négyemeletes épület helyén korábban [[Paget János]] háza állt. Az épületben az 1940-es években a Fábián-cukrászda működött, utóbb ezt ''Zöld'' cukrászda néven ismerték.<ref>Gaal 1992: 48; Fodor 2002:65; Asztalos 2004b: 543; Lőwy 2005: 498.</ref> A 12-es számot egy 18–19. századi műemlékként nyilvántartott épület viseli, a valamikori [[Kolozsvári kaszinók#Román kaszinó (Casina română)|Román Kaszinó]] székháza.<ref>Gaal 2004.</ref> A 16. számú ház egyike a kevés viszonylag épen fennmaradt [[barokk]] oromfalas polgárháznak. A 19. század második felében a város főorvosának, [[Szombathelyi Gusztáv]]nak a tulajdonában állt.<ref>Kelemen 1982: 146; Gaal 1992: 48</ref> A 22. számon az 1788-ban épült késő barokk stílusú '''[[Nemes-ház]]''' szintén műemlék, kapujának zárókövére az 1782-es évszámot faragták. Az 1820-as években az épület [[manzárd]]tetőjében elhelyezett szobában lakott [[Déryné Széppataki Róza]].<ref>Kelemen 1982: 149; Gaal 2004.</ref> A 28. számon a Bartha Miklós (Emil Isac) utcával közös sarokházat 1904-ben az [[Osztrák–Magyar Bank]] számára emelték. 1904-ben épült fel egy örmény kereskedő boltja helyén, amelynek cégére egy aranyozott kakas volt. Tulajdonosa kedvelt beszédtéma volt a városban, mulatságos történetein jót derült mindenki. A szocialista korszakban építkezési tervező- és kutatóintézetet helyeztek el benne, a [[1989-es romániai forradalom|rendszerváltás]] után a Dacia Felix Bank újíttatta fel magának. Jelenleg a [[Műszaki Egyetem (Kolozsvár)|Műszaki Egyetem]] rektori hivatala működik benne.<ref name="Gaal 1992: 50"/>
