Wikipédia

„Árva vára” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Javítás
1. sor:
{{Vár infobox
{{coor title dms|display=title|49|15|42.04|É|19|21|31.37|K}}
| név = Árva vára
[[Fájl:JBZamekOrawski v2.jpg|250px|bélyegkép|Árva vára]]▼
| más név =
[[Kép:Slovakia Oravsky Podzamok.jpg|250px|bélyegkép|Árva vára]]▼
| kép = Árva - Castle.jpg
'''Árva vára''' ({{ny-sk|Oravský hrad}}) [[Szlovákia|Szlovákiában]], [[Árvaváralja]] ''(Oravský Podzámok)'' község mellett az [[Árva (folyó)|Árva]] folyó szintje felett 112 méterre magasodó sziklára épült. A középkorban fontos szerepet játszott [[Magyarország]] északi határa és a [[Lengyelország]] felé vezető kereskedelmi út védelmében.<ref>http://pl.wikipedia.org/wiki/Zamek_Orawski</ref>
| képméret =
| képaláírás =
| ország = Szlovákia
| mai településnév = [[Árvaváralja]]
| tengerszint feletti magasság = 520
| épült = [[13. század]]
| építő =
| rekonstrukciók évei =
| elpusztult =
| sorsa =
| állapota = jó
| típusa =
| építőanyaga =
| tulajdonos =
| látogatható = igen
 
<!-- Világörökség -->
Árva vára az Oravai tájegység része. Területe 1661 négyzetkilométer Észak szlovák régióban a Nyugati-Tátra hegység délnyugati részén, délről a Beskyda és a Chočský dombok, keletről felől a Kis-Fátra pajzsként védi. A festői környezete önmagáért beszél. A látnivalók a legismertebb és legkeresettebb hellyé tették a régiót, többek között ilyen a meredek sziklaszirten magasló Árva vára és folyója, az Orava.▼
|világörökség-azonosító=
|kategória =
|típus =
|kritériumok =
|év =
 
| szélesség = É
| szélességi fok = 49
| szélességi ívperc = 15
| szélességi ívmásodperc = 42
| hosszúság = K
| hosszúsági fok = 19
| hosszúsági ívperc = 21
| hosszúsági ívmásodperc = 31
| pozíciós térkép = Szlovákia
| szöveg pozíciója =
| térkép =
| térképméret =
| térképaláírás =
| weboldal = www.oravskyhrad.sk/
| wikicommons = Orava Castle
}}
 
A mai [[Szlovákia|Szlovákiában]] lévő '''Árva vára''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Oravský hrad'') a [[középkor]]ban fontos szerepet játszott [[Magyarország]] északi határa és a [[Lengyelország]] felé vezető kereskedelmi út védelmében.<ref>[[:pl:Zamek Orawski|A lengyel Wikipédia azonos szócikke]]</ref>
 
== IrodalomFekvése ==▼
A vár [[Alsókubin]]tól 10 km-re északkeletre, [[Árvaváralja]] község területén, az [[Árva (folyó)|Árva]] folyó melletti, egy a tájba 112 méterre magasodó meredek sziklaszirten található.
 
▲Árva vára azAz Oravai tájegység része., Területemelynek területe 1661 négyzetkilométerkm². ÉszakAz szlovákészak-szlovákiai régióban a [[Nyugati-Tátra]] hegység délnyugati részén, délről a Beskyda és a Chočský dombok, keletről felől a [[Kis-Fátra]] pajzsként védi. A festői környezete önmagáért beszél. A látnivalók a legismertebb és legkeresettebb hellyé tették a régiót, többek között ilyen a meredek sziklaszirten magasló Árva vára és folyója, az Orava.
 
== Legendája ==
75 ⟶ 119 sor:
A mohácsi csata után az árvai birtok visszakerült a király, ([[Szapolyai János]]) birtokába, aki Corvin János birtokait elfoglalta. A vár parancsnoka a Szapolyai-párti Kosztka Péter és Miklós lett. Ők védték Katzianera császári generális támadásaival szemben.
 
[[1527]]-ben [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] Árvát [[Thurzó Elek]]nek adományozta, azonban ez csak gesztusértékű volt, mivel a vidék és a vár nem volt a király birtokában. Ekkor merült fel a várral kapcsolatban először a [[Thurzó család]] neve. Rövidesen azonban Szapolyai bizonytalan politikája miatt Kosztka Miklós átállt a Habsburg király oldalára, és jutalmul megkapta a közeli [[Sztrecsnó]] várát a nemességgel együtt.
 
[[1534]]-ben [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] Árvát dębowieci (Dubovec) János lengyel úrnak adományozta, aki Sziléziából több rokonát és barátját magával hozta, többek között Wacław Siedlnickit, aki [[1545]]-ben bekövetkezett halála után örököse is lett. A várat a török veszedelem idején megerősítik, biztonságosabbá teszik. 1543-ban új kaput kap felvonóhíddal, ami alá védelmi árkot építenek. Dubovec Jánosnak köszönhetően kastély körülbelül öt emeletnyi magas objektummá épült, amelyet 1539-1543 között folyamatosan tovább alakítottak. Sajnos, halála után komoly vita támadt az örökség körül, ami magát a kastélyt is pénzügyi nehézségekbe sodorta.
84 ⟶ 128 sor:
 
Thurzó Ferenc Árva várát ifjú feleségével, Kosztka Borbálával kellemes kastéllyá építette át, de a védelmi szerepét is megerősítette. [[Thurzó György (nádor)|Thurzó György]] a birtok öröklését végrendeletében a leányágra is kiterjesztette, de előírta, hogy a birtok nem darabolható fel. Ezt a végrendeletet a király is jóváhagyta. Thurzó Imre halála után a család férfiága kihalt.
 
[[Fájl:Árva vár 6.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Árva vára]]
 
[[1574]]-ben a várat Ferenc 8 éves fia, György örökölte. Távolléte alatt a vár és a hozzá tartozó birtokok ügyeit Abaffy György intézte. Ebben az időben Magyarországon több Habsburg-ellenes felkelés tört ki. Thurzó György nem csatlakozott a felkelőkhöz, hű maradt [[Rudolf magyar király|Rudolfhoz]]. Ezért jutalmul [[1606]]-ban neki adományozta Árvát a várral és a főispánsággal. Ettől kezdve a birtok az államosításig a Thurzó család birtokában maradt.
 
111 ⟶ 157 sor:
[[1868]]-ban az új igazgató, Zichy Ödön ''(Edmund)'' a mai [[Szlovákia]] területén az egyik első múzeumot alapította meg. A múzeum gyűjteményeit a nyilvánosság előtt is megnyitotta, a gyűjtemény első katalógusait pedig a `90-es években adta ki.
 
A Zichyk után [[1894]]-[[1896]] között [[Esterházy Pál]] igazgatta Árva várát.
 
Utóda, Pálffy József ''(1896-1919)'' között felújította és restaurálta az épületegyüttest, önzetlenül renováltatta az összes épületet. Nagy munkálatok során a vár jelentősen megváltozott, különösen a belseje. Teljesen újjászületett az [[Árva (Oravafolyó)|Árva]] folyó fölé "sasfészekként"„sasfészekként” magasodó Árva vára. A községet a neves magyar [[Pálffy- család]] által felépíttetett gyönyörű Pálffy -kastély még híresebbé tette.
 
Az első világháború megakasztotta a múzeum működését és a párhuzamosan folyó rekonstrukciós munkákat. Csak a két világháború között folytatódott a helyreállítás, amikor a vár felett a [[Csehszlovákia|csehszlovák állam]] rendelkezett, miután megvásárolta a közbirtokosságnak több, mint a felét.
 
===Napjainkban===
A [[második világháború]] után a korábbi német és magyar birtokokat [[államosítás|államosították Szlovákiában]]. A vár is állami tulajdon lett. Jelenleg is tartanak a karbantartási és rekonstrukciós munkák. A vár jelenleg nemzeti emlékhely és múzeum szerepét tölti be. Bemutatják a vár történetét, legrészletesebben a Thurzó-korszakot és a közbirtokosság idejét. Természettudományi és néprajzi kiállítás is van a múzeumban. Meg kell említeni a gazdag [[ornitológia]]i gyűjteményt, mely Antoni Kocjan lengyel erdész munkája.
 
A várban karbantartási és felújítási munkák folynak.
Természettudományi és néprajzi kiállítás is van a múzeumban. Meg kell említeni a gazdag ornitológiai gyűjteményt, mely Antoni Kocjan lengyel erdész munkája.
 
=== TurisztikájaTurizmus ===
Árva vára mára már teljes pompájában látható újra, és népszerű nemzetközi turistahellyé vált. A látogatók megcsodálhatják a barokk kápolna oltárát, a lovagtermet, képgalériát, fegyvertárat, a korabeli szobák bútorait és értékes régészeti és néprajzi leleteket, a gyűjteményes kiállítást a belsejében. A kastélyba történő feljutás fáradságáért bőven kárpótol a nagyszerű kilátás. Különösen igaz ez az ún.a fellegvárra. Szerelmesek és a romantikát kedvelőknek rendkívüli élményt ad az 5 kilométernyi tutajozás a folyón. A navigáció során a Felső-Árva Árva Podzámok Lhota vidék lélegzetelállító tájai, a vár és a folyó egységes képpé áll össze. Árva vára mára már teljes pompájában látható újra, és népszerű nemzetközi turistahellyé vált. Szlovákok és külföldi látogatói között jó néhány cseh is van. Orava festői tája és jó állapotban megőrzött történelmi emlékei, többek között például az épület, Dolny Kubin kerület házai, a barokk templom egy nagyon szép Zuberec fatemplom és sok más népi építészeti emlék vonzza ide az embereket.
 
Szerelmeseknek és a romantikát kedvelőknek rendkívüli élményt ad az 5 km-nyi tutajozás a folyón. A navigáció során a Felső-Árva-vidék lélegzetelállító tájai, a vár és a folyó egységes képpé áll össze. [[Árva (turisztikai régió)|Árva régió]] festői tája és jó állapotban megőrzött történelmi emlékei, többek között például az [[Alsókubini járás]] házai, a barokk templom, [[Zuberec]] nagyon szép fatemploma és sok más népi építészeti emlék vonzza ide az embereket.
▲== Irodalom ==
* [[Mikszáth Kálmán]]: Magyarország lovagvárai. Révai Kiadó 1928. Reprint FIESTA és SAXUM kft. közös kiadása ISBN 963-8133-56-2▼
* Andrej Kavuliak 1927: Hrad Orava. Oravský Podzámok.▼
* Branislav Kaššovic - Ján Bábel 1992: Smrtné štíty v kaplnke Oravského hradu In: Zborník Oravského múzea.▼
* Igor Čerňan 1995: Oravský hrad v období Turzovov a ich hrobka. In: Zborník Oravského múzea XII.▼
* Magdaléna M. Zubercová 1996: O dvoch mužských odevných kompletoch z hrobky Oravského hradu. In: Zborník Oravského múzea XIII.▼
* Plaček M., M. Bóna ''Encyclopedia: szlovák várak''. Pozsony: Slovart 2007▼
* Križanová E., Puškárová B. ''Várak Szlovákiában''. Pozsony: Sport 1990▼
 
==Képek==
<center>
<gallery>
▲[[Fájl:JBZamekOrawski v2.jpg|250px|bélyegkép|Árva vára]]
▲[[KépFájl:Slovakia Oravsky Podzamok.jpg|250px|bélyegkép|Árva vára]]
Fájl:Árva vár.jpg
Fájl:Árva vár 2.jpg
157 ⟶ 198 sor:
</center>
 
== Források és jegyzetekIrodalom ==
▲* [[Mikszáth Kálmán]]: ''Magyarország lovagvárai.'' (Révai Kiadó, 1928.) Reprint FIESTA és SAXUM kft. közös kiadása. ISBN 963-8133-56-2
{{források}}
▲* Andrej Kavuliak (1927): ''Hrad Orava. Oravský Podzámok''.
▲* Branislav Kaššovic - JánKaššovic–Ján Bábel (1992): Smrtné štíty v kaplnke Oravského hradu In: ''Zborník Oravského múzea.''
▲* Igor Čerňan (1995): Oravský hrad v období Turzovov a ich hrobka. In: ''Zborník Oravského múzea XII.''
▲* Magdaléna M. Zubercová (1996): O dvoch mužských odevných kompletoch z hrobky Oravského hradu. In: ''Zborník Oravského múzea XIII.''
▲* Plaček M., M–M. Bóna: ''Encyclopedia: szlovák várak''. (Slovart, Pozsony: Slovart, 2007)
▲* Križanová E., Puškárová B.: ''Várak Szlovákiában''. Pozsony: (Sport, Pozsony, 1990)
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== További információk ==
{{commonskat|OravskýOrava PodzámokCastle|Árva vára}}
* [http://www.oravskyhrad.sk/ SzlovákA nyelvűvár honlaphonlapja] {{sk}}▼
* Taar Erzsébet: [http://www.ersemjen.ro/new/kiadv/hirmondo2008osz.pdf] Taar Erzsébet ''Élve eltemetve'' – legenda] {{pdf}} In: ''Érsemjéni Hírmondó'', V. évf. (2008) 4. szám
* [http://merengo.hu/galeria/?id=413 Merengő]
* [http://www.zamky.sk/?q=node/3&mon=503237 OravskýAz hradárvai |vár] Hrady, zámky, kaštiele a ostatné pamiatky na Slovensku– Várak és kastélyok Szlovákiában] (szlovák nyelven)]{{sk}}
* [http://www.hrady.sk/index.php?castle=132 Árva vára] (szlovák nyelven)]{{sk}}
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=733 Légifotók a várról] – Civertan.hu
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1951 Fényképek a várról] – Civertan.hu
▲* [http://www.oravskyhrad.sk/ Szlovák nyelvű honlap]
 
{{portál|középkor||}}
 
{{DEFAULTSORT:Arvavara}}
[[Kategória:Szlovákia várai]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Árva_vára”