„Szög” változatai közötti eltérés

{{egyért2|a geometriai fogalomról|Szög (egyértelműsítő lap)}}

'''A szög mint síkgeometriai fogalom.''' A [[sík (geometria)|sík]] egy pontjából kiinduló két félegyenes a síkot két tartományra osztja. Az egyik tartomány és a két félegyenes '''szög'''et alkot. A szög jelentheti a félegyenesek által határolt síkrészeket (szögtartomány), illetve magukat a félegyeneseket is (a szög szárai, szögvonal). Azt, hogy a két szögtartomány közül melyikről van szó, a szárak közé rajzolt körívvel jelezzük. A félegyenesek közös pontját a szög csúcsának, a félegyeneseket a szög szárainak nevezzük. Szokták szögnek hívni a szögtartományt, és beszélnek forgásszögekről is, amik [[forgatás]]kor keletkeznek, és a teljesszögnél is nagyobbak lehetnek. Forgásszögeknél szokás előjeles szögekről is beszélni. A pozitív előjel ''az óramutató járásával ellentétes forgásirányt'' jelöli.