„Belgium német nyelvközössége” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (Script) File:Dgbelgiens.svg → File:Flag of the German Community in Belgium.svg file renamed |
a →Történelem: 1 link korr. |
||
32. sor:
Az 1920-as évek közepén magas szintű német-belga tárgyalások indultak a területek politikai helyzetének és hovatartozásának rendezésére. Azonban a francia kormány ellenállása miatt ez a folyamat nem járt sikerrel, a franciák mindenáron meg akarták akadályozni, hogy a Németországtól elcsatolt területek (köztük [[Elzász]] és [[Lotaringia]]) státuszát bármikor meg lehessen változtatni.
Az új kantonok csak 20 évig voltak a belga királyság részei, amikor 1940-ben Németország a nyári offenzíva során visszafoglalta őket. A helyi lakosság túlnyomó többsége, akik továbbra is németnek tartották magukat, örömmel üdvözölték a megszálló-felszabadító hadsereget. Németország 1945-ös fegyverletételét követően a területet a nagyhatalmak ismét Belgiumnak adták. A belga hatóságok intenzív némettelenítési kampányba kezdtek, amire ürügyül a háború alatt a nácikkal kollaboráló helyi lakosság "[[kollektív
Az 1960-as években Belgiumban megindult [[Belga alkotmányreform|alkotmányreform]] eredményeként az országot négy nyelvi közösségre osztották fel: a '''holland''', a franciául beszélő '''vallón''', a hivatalosan kétnyelvű '''brüsszeli''' és a '''német nyelvi közösségre'''. [[1973]]-ban hivatalosan is megalakult a három (flamand, francia és német) nyelvi közösség, illetve a három régió. Ekkor alakult meg a német nyelvi közösség parlamentje ''(Rat der Deutschsprachigen Gemeinschaft)'' illetve kormányzata.
| |||
