„IV. Kelemen pápa” változatai közötti eltérés

Kelemen viszonylag rövidnek mondható uralkodása azonban elsősorban a ''Patrimonium Petri'' déli szomszédjának trónja körüli kérdésekkel telt. [[Nápoly]] élére még Kelemen elődje, a szintén francia származású IV. Orbán pápa, szerződött [[I. Károly nápolyi király|Anjou Károllyal]], IX. Lajos, francia király testvérével. A szerződés biztosította a [[Laterán]] függetlenségét, sőt mi több hűbéri elsőbbségét [[Szicília]] és [[Nápoly]] felett. Orbán műve azonban halála miatt nem teljesedhetett ki, és ekkor Kelemen kezébe került a döntés joga. A klérus pártatlan maradt, a pápa pedig nem csinált nagy ügyet a döntésből, hiszen a [[Stauf-ház|Hohenstaufenek]] utolsó szilárd trónja napról napra nagyobb fenyegetést jelentett a Pápai Államra. A szicíliai trónon a törvények alapján [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] unokája, [[IV. Konrád német király|IV. Konrád]] fia, [[III. Konrád jeruzsálemi király|Konradin]] ült, de a királynak sokkal égetőbb problémái voltak a család német birtokain. Konradin császári trónja ugyanis megdőlt, sőt később reménytelenül el is veszett. Míg Konradin északon küzdött a dinasztia jogaiért, délen nagybátyja, [[I. Manfréd szicíliai király|Manfréd]], [[Nápoly és Szicília uralkodóiuralkodóinak listája|Szicília régense és királya]] tartotta kézben a kormánykereket. A déli [[régens]]ről mindenki úgy vélte, hogy sikerei elsősorban apja eredményeinek köszönhető. Manfréd Frigyes erős seregére és alapos hivatalnoki rendszerére támaszkodva gyűrte le a pápák sorozatos támadásait.