„Nadler Herbert” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
21. sor:
'''Nadler Herbert''' ([[Budapest]], [[1883]]. [[május 13.]] – [[1951]]. [[június 7.]]) magyar vadászati szakíró.
 
Apja, Nadler János gyógyszer-nagykereskedő volt, anyja Nuelleus Alice Sybilla. Az érett­ségi vizsga letétele után a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára]] iratkozott be, a­hol két évig festeni tanult. [[1905]]-ben gróf [[Batthyány Ervin]] szolgálatába állt, előbb mint a gróf személyi titkára, majd a [[Vas megye]]i [[Bögöte|Bögötén]] a grófi birtok számtartója. Részt vett a gróf szabadelvű iskolájának alapításában és a körülötte folyó sajtóvitákban. [[1916]]-ban a birtok felosz­lásakor végkielégítést kapott. 1908. április 1-jén Budapesten, a II. kerületben házasságot kötött Biel Reginával, Biel Katalin lányával, akitől 1929-ben elvált.<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DBG3-STN?mode=g&i=59&wc=92QY-3T5%3A40678301%2C43353801%2C1077268402%3Fcc%3D1452460&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve Budapest II. ker. polgári házassági akv. 174/1908. folyószám alatt.]</ref><ref>A budapesti királyi törvényszék 36P.43076/929 számú ítélete.</ref> [[1929]]-től a [[Fővárosi Állat- és Növénykert|budapesti Állatkert]] igazgató­ja volt. [[1937]]-ben részt vett a [[berlin]]i Nemzetközi Vadá­szati Kiállításon. Minden évben megrendezte a [[Nemzeti Vadászati Védegylet]] trófeakiállítását. Nevét az agancsbírálatokhoz rendszeresített, általa kidolgozott [[trófeabírálat]]i képlet tette nemzetközileg ismertté (Nadler-pontok). A [[második világháború]] után részt vett az Állatkert újjáépítésében. [[1948]]-ban ment nyugdíjba.
 
Nadler vadászatairól naplót vezetett, részben német, részben ma­gyar nyelven. Ezeket a [[Magyar Mezőgazdasági Múzeum]] őrzi. Több önálló mun­kája jelent meg. [[1942]]-ben mezőgazdasági főtanácsosi címmel tüntették ki. Halála után az Állatkert sétányában felavatták szobrát ([[1989]]). Több vadásztársaság viseli nevét.
 
Irodalmi művei: ''Cserkészeten és lesen Nagymagyarországon'' (1926), ''Vadásznapok, vadászévek'' (1937), ''A Keleti és Déli Kárpátokban'' (1943), ''A Bakonyból a Kárpátokba'' (kiadatlan). Munkáit külföldön is kiadták.
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== További irodalom ==