Nadler Herbert

(1883-1951) magyar vadászati szakíró, állatkerti igazgató, fényképész, vadász, zoológus

Nadler Herbert (Budapest, 1883. május 13. – Budapest, 1951. június 7.) magyar vadászati szakíró, állatkerti igazgató, fényképész, vadász, zoológus.

Nadler Herbert
Nadler Herbert.jpg
Született 1883. május 13.
Budapest
Elhunyt 1951. június 7. (68 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása vadászati szakíró, állatkerti igazgató, fényképész, vadász, zoológus
Iskolái Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (1901–1902)
A Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója
Hivatali idő
1929 1948
Előd Hilbert Rezső
Utód Láng István
A Wikimédia Commons tartalmaz Nadler Herbert témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

Apja, Nadler János gyógyszer-nagykereskedő volt, anyja Nuelleus Alice Sybilla. Az érett­ségi vizsga letétele után a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, a­hol két évig festeni tanult. 1905-ben gróf Batthyány Ervin szolgálatába állt, előbb mint a gróf személyi titkára, majd a Vas megyei Bögötén a grófi birtok számtartója. Részt vett a gróf szabadelvű iskolájának alapításában és a körülötte folyó sajtóvitákban. 1916-ban a birtok felosz­lásakor végkielégítést kapott.

1908. április 1-jén Budapesten, a II. kerületben házasságot kötött Biel Reginával, Biel Katalin lányával, akitől 1929-ben elvált.[1][2] 1929-től a budapesti Állatkert igazgató­ja volt. 1937-ben részt vett a berlini Nemzetközi Vadá­szati Kiállításon. Minden évben megrendezte a Nemzeti Vadászati Védegylet trófeakiállítását. Nevét az agancsbírálatokhoz rendszeresített, általa kidolgozott trófeabírálati képlet tette nemzetközileg ismertté (Nadler-pontok). A második világháború után részt vett az Állatkert újjáépítésében. 1948-ban ment nyugdíjba.

Nadler vadászatairól naplót vezetett, részben német, részben ma­gyar nyelven. Ezeket a Magyar Mezőgazdasági Múzeum őrzi. Több önálló mun­kája jelent meg. 1942-ben mezőgazdasági főtanácsosi címmel tüntették ki.

Halála után az Állatkert sétányában felavatták szobrát (1989). Több vadásztársaság viseli nevét.

Irodalmi műveibőlSzerkesztés

 
Nadler Herbert szobra a budapesti Állatkertben
  • Cserkészeten és lesen Nagymagyarországon (1926)
  • Állatkerti séták; Szfv. Háziny., Bp., 1935
  • Vadásznapok, vadászévek. Elbeszélések és naplójegyzetek; Vajna, Bp., 1937
  • A Keleti és Déli Kárpátokban. Vadásznapló (1943)
  • Cserkészeten és lesen Nagymagyarországon. Vadászati elbeszélések eredeti fényképfelvételekkel; utószó Homonnai Zsombor; Népszava, Bp., 1990
  • Őzbakok innen-onnan; vál., szerk. utószó Horváth József; Lazi, Szeged, 2019


Egyes munkái külföldön is megjelentek.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Nadler Herbert. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. március 4.

További információkSzerkesztés

  • Nadler Herbert Állat- és Növénytárunk új igazgatója. A természet, 1929. (25. évf.) 15-16. sz. p. 143-144.
  • Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1985
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
  • Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. ISBN 963-85433-5-3
  • Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
  • Fodor Béla (főszerk.): Zuglói lexikon, Budapest, Herminamező Polgári Köre, 1998