„Farkas Mihály (politikus)” változatai közötti eltérés

[[1948]]. [[szeptember 9.|szeptember 9-étől]] [[1953]]. [[július 2.|július 2-áig]] honvédelmi miniszterként tevékenykedett, [[1950]] novemberétől pedig a KV előtt is eltitkolt Honvédelmi Bizottság (HB) tagja lett Rákosi és Gerő mellett. (A bizalmatlanul kezelt Révai nélküli hármasukat szokás „trojka” névvel illetni.) Kinevezése alkalmával vezérezredesi, majd 1950. november 15-től hadseregtábornoki rangot viselt. Miniszterként egyik fő feladatának tekintette, hogy a honvédség átalakítása során a régi [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|ludovikásokat]] eltüntesse. Szervezőként részt vett a [[tábornokok pere|tábornokok perében]]. Az belügyminisztériumtól 1949-ben különvált és a HB alá rendelt [[Államvédelmi Hatóság#Az .C3.81VO|ÁVO]], majd aza belügyminisztériumtól 1949-ben különvált és a HB alá rendelt [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]] vezetőjeként az alatta elkövetett törvénysértő cselekedetek egyik irányítója volt. 1949-ben [[Kádár János (politikus)|Kádár János]] belügyminiszter mellett tevékeny szerepet vállalt [[Rajk László]] koncepciós perének lebonyolításában.

[[1953]]-ban, a fordulat idején önkritikát kellett gyakorolnia, elvesztette miniszteri tárcáját és Révaival együtt kizárták a PB-ből. Az [[1956-os forradalom|1956-os forradalmat]] megelőző napokban a diákság egyik követelése Rákosi és Farkas népbíróság elé állítása volt. A forradalom leverését követően 1957 tavaszán és nyarán a csúcsvezetők közül egyedüliként, az ÁVH-t vezető [[Péter Gábor]]hoz hasonlóan „a személyi kultusz éveiben” elkövetett bűnökért és törvénysértésekért bíróság elé állították, és tizenhat évnyi börtönbüntetésre ítélték, ahonnan [[1961]]-ben szabadult.