„Csillagontó-galaxis” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nemzetközi katalógusok.
lásd a vitalapot
1. sor:
{{nincs forrás}}
[[Fájl:Antennae 1997-34-a-full jpg.jpg|bélyegkép|300px|A [[Csáp-galaxisok]], két [[kölcsönható galaxis|ütköző galaxis]]. A galaxisok középpontjában viharos [[csillagkeletkezés]] zajlik. A [[Hubble űrtávcső]] felvétele, a [[látható fény]] tartományában.]]
[[Fájl:M82 HST ACS 2006-14-a-large web.jpg|bélyegkép|300px|A [[Messier 82]] [[szabálytalan galaxis]] az [[Ursa Major]]ban, az egyik legismertebb csillagviharcsillagontó-galaxis. A [[Hubble űrtávcső]] felvételén a kékesfehér galaxis síkjára merőlegesen kifújt, vörösesen fénylő gázanyag.]]
[[Fájl:NGC 1569.jpg|bélyegkép|300px|Az [[NGC 1569]] [[szabálytalan galaxis]] központi vidéke, fiatal, kék csillagokkal és vörösen fénylő csillagközi hidrogénfelhőkkel]]
 
A '''csillagvihar-galaxis''' (más néven '''csillagontó galaxis''') olyan [[galaxis]], melyben a [[csillagkeletkezés]] üteme az az átlagosnál nagyságrendekkel nagyobb. [[Tejútrendszer]]ünkben átlagosan évente három [[naptömeg]]nyi [[csillag]] keletkezik, a csillagviharcsillagontó-galaxisokban ez az érték akár tízszer ekkora is lehet. A robbanásszerű csillagkeletkezést általában a [[csillagközi gáz]]ban gazdag galaxisok (elsősorban [[szabálytalan galaxis|szabálytalan]] és [[spirálgalaxis]]ok) gázanyagának összenyomódása váltja ki, ennek leggyakoribb oka két [[kölcsönható galaxis|galaxis ütközése]]. Az intenzív csillagkeletkezés általában nem terjed ki a galaxis egészére, leggyakrabban a [[galaxismag]] környékén, vagy ütköző galaxisoknál a két galaxis találkozásánál zajlik.
 
A keletkező csillagok egy részének nagy tömege miatt az élettartama meglehetősen rövid, mindössze néhány millió év, az ilyen csillagok [[szupernóva]]ként megsemmisülve tovább fűtik a csillagközi gázt, és újabb lökéshullámokat indítanak el. A csillagok nagy részét alkotó, fiatal, nagy tömegű csillagok az [[ultraibolya tartomány]]ban sugároznak a legintenzívebben, ezt a sugárzást a sűrű gáz- és poranyag elnyelheti, és az [[infravörös tartomány]]ban sugározhatja ki újra, ezért az ilyen galaxisok az [[elektromágneses spektrum]] ilyen tartományaiban mutathatnak sugárzás-többletet. A folyamat végén a gázanyag teljes egészében vagy csillagokká alakul, vagy a szupernóvák lökéshullámai (vagy a galaxis közepén lévő [[szupermasszív fekete lyuk]] által kifújt [[gázsugár]]) kilökik a galaxisból, így egy csillagközi gázban szegény [[elliptikus galaxis]] keletkezik.
 
Az [[Univerzum]] korai időszakában a galaxisok közötti ütközések a jelenleginél nagyságrendekkel gyakoribbak voltak, így a csillagviharcsillagontó-galaxisok száma is lényegesen nagyobb volt.
 
== További információk ==