„Vasvári Pál (történész)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
28. sor:
}}
[[Fájl:Vasvári Pál.jpg|bélyegkép|200px|Vasvári Pál [[Barabás Miklós (festő)|Barabás Miklós]] litográfiáján]]
[[Fájl:Vasvári Pál VU.jpg|bélyegkép|200px|Vasvári Pál ([[Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)|Vasárnapi Ujság]], 1868. március 15.)<ref>[http://www.epa.hu/00000/00030/00732/pdf/00732.pdf Vasárnapi Ujság, 1868. március 15.]</ref> ]]
'''Vasvári Pál''' (''eredeti nevén Fejér Pál''; [[Tiszavasvári|Bűd]], [[1826]]. [[július 14.]] – [[Havasnagyfalu]], [[1849]]. [[július 5.]]) író, történész, filozófus, politikus, forradalmár, a „[[márciusi ifjak]]” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.
34. sor:
Vasvári Pál őseiről, a Fejér családról kevés adat maradt fenn. A Fejér családot még [[I. Rákóczi György]] felesége telepítette be a Nyírségbe a XVII. században.
Vasvári Pál nagyapja, Fejér János felszabadított [[jobbágy]] volt, [[1746]]-ban született [[Nyírgelse|Nyírgelsén]]. [[Bacsinszky András]] [[munkács]]i [[Keleti katolikus egyházak|görögkatolikus]] püspök szentelte pappá [[1774]]-ben, ezt követően [[1781]]-ig [[Mándok]]on, [[1795]]-ig [[Palágykomoróc|Palágy]]on, majd [[1814]]-ig szülőfalujában, Nyírgelsén volt [[Plébánia|parókus]]. Nyugdíjas éveit lányánál, Sáránál, valamint annak férjénél, Zékány Bazil Lászlónál töltötte. Felesége Kőmíves Rozália volt, több gyermekük született, és közülük hárman folytatták apjuk mesterségét: János, György és Pál. János egyik fia (szintén János – Vasvári Pál unokatestvére) [[1829]] és [[1879]] között [[Nyírcsászári]] parókusa volt.
Fejér Pál – Vasvári édesapja – [[1786]]. [[január 25.|január 25-én]] született Palágyon, [[1814]]-től [[1821]]-ig [[Dámóc]]on volt parókus. Ezután [[1827]]-ig adminisztrátor volt [[
== Élete ==
Vasvári Pál 1826. július 14-én [[Tiszavasvári|Tiszabűd]]ön született Fejér Pál néven. Tanulmányait a [[nagykárolyi piarista gimnázium]]ban kezdte meg. [[1843]]-ban beiratkozott a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|pesti egyetem]]re, ahol bölcsészet szakon történelmet és természettant hallgatott, de idővel [[Horvát István (történész)|Horvát István]] hatása miatt teljesen a történelemnek szentelte magát. Már egyetemi hallgatóként vezérszerepet vitt az ifjúság körében. [[1847]]-ben a [[Teleki Blanka]] által alapított nevelőintézetbe került tanárnak. Ugyanebben az évben kezdte el használni a Vasvári nevet, s az 1848. január elején megjelent ''Történeti Névtár'' című művében a kiadó, Magyar Mihály már Vasvári Pálként szerepelteti nevét.<ref>{{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Vasvári 1. |url={{MEK|00000/00060/html/105/pc010521.html#2}} |elérés ideje=2015-01-31}}</ref>
1848 március 15-én a kitörő [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|forradalom]] vezetői között tevékenykedett, fontos szerepe volt a [[12 pont]] megalkotásában, majd a népgyűlés elé terjesztésében is. Petőfi a forradalom nevében lefoglalt nyomdagép mellett emlékezetből írta le a [[Nemzeti dal]] mámoros sorait. Vasvári ollóval a kezében várta egy-egy újabb versszak megszületését, felszabdalta a papírt, hogy gyorsabban dolgozhassanak a betűszedők. Tagja lett a [[Közcsendi Bizottmány]]nak is, és ő üdvözölte hivatalosan a [[Batthyány-kormány]]nak Pozsonyból, az országgyűlésről [[április 11.|április 11-én]] Pestre érkező tagjait.
| |||