„Komáromi csaták” változatai közötti eltérés

|parancsnokok1= [[Kép:1848Zaszlo1.png|25px]] [[Görgey Artúr]] <br> [[Kép:1848Zaszlo1.png|25px]] [[Klapka György (tábornok)|Klapka György]] <br> [[Kép:1848Zaszlo1.png|25px]] [[Damjanich János]]

Az osztrákok által [[1848]] decembere óta ostromlott [[Komárom (Szlovákia)|Komárom]]ot [[1849]]. [[április 22.|április 22-én]] mentette fel a [[Damjanich János]] és [[Klapka György (tábornok)|Klapka György]] vezetésével érkező magyar sereg. Négy nappal később, az első komáromi csata (komárom-szőnyi csata) során sikeresen áttörték az ostromgyűrűt.

Az osztrákok segítségére 1849. június 18-án {{formatnum:200000}} főnyi cári orosz haderő sietett, így megerősítve soraikat újabb kísérletet tettek a stratégiailag és lélektanilag egyaránt fontos szerepet játszó komáromi vár elfoglalására. Erre bátorította őket a magyar vereséggel járó [[pered]]i (június 20.) és [[győr]]i csata (június 28.) is.

A második és harmadik komáromi csata [[Komárom ostroma (1848–1849)|Komárom 8 hónapos ostromának]] másik fontos fejezete volt. A második csata a [[Komáromi erődrendszer|komáromi vár]] védői ([[Görgey Artúr]] és [[Klapka György (tábornok)|Klapka György]] parancsnoksága alatt), valamint a várat ostromló osztrák-orosz sereg között zajlott [[1849]]. [[július 2.|július 2-án]]. A fiatal magyar sereg bátor helytállásával és fegyelmezettségével sikeresen verte vissza a számbeli fölényben levő ellenség támadását. A második komáromi csatát [[július 11.|július 11-én]] sikertelen áttörési kísérlet követte (harmadik komáromi csata).

A '''második komáromi csatára''' július 2-án került sor. [[Julius Jacob von Haynau|Haynau]] osztrák fővezér és [[Franz von Schlik|Schlick tábornok]] ezen a napon összehangolt támadást intézett Komárom ellen. Reggel 5 órakor indult meg az osztrákok támadása, a magyar jobb szárny és a közép parancsnokságát Görgey, a bal szárnyét Klapka vette át. A [[Mocsa]] ellen előnyomuló ellenség ellen [[Leiningen-Westerburg Károly]] lovassága vette fel a harcot, a huszárok azonban kezdeti sikerek után hátrálni kényszerültek. A túlerőt látva Klapka visszavonta csapatait [[Szőny]]ből az újszőnyi sáncok mögé.

Eközben Monostoron sikerrel nyomultak előre az osztrákok, elfoglalták a szőlőhegyet és a sáncok első vonalát. Már a zászlót is kitűzték, amikor a harcba bekapcsolódtak a [[Erzsébet-sziget|szigeten]] elrejtett magyar ütegek és öldöklő küzdelemben megfordították a csata sorsát. A honvédek az [[Ács (település)|ácsi erdő]]ig üldözték a császáriakat.

A '''harmadik komáromi csata''' célja Haynau ostromzárának áttörése volt a július 6-i haditanács határozata alapján. A vezényletet Görgey szolgálatképtelensége miatt Klapka vette át. A magyar kormány július elején összes haderejét a [[Maros]] környékére rendelte. Görgey nem tett eleget a parancsnak, mivel Haynau serege dél felé elzárta az utat. A kormány újabb utasítása alapján [[július 11.|július 11-én]] a magyar seregek megkísérelték áttörni az ostromgyűrűt. Előzőleg újabb csapatok érkeztek Komáromba, a [[nyitra]]i portyázó csapatok, a bányavárosok dandárja ''Görgey Ármin'' vezetésével, valamint [[Nagysándor József]] az I. hadtesttel [[Bátorkeszi]]ről.

Az 58 zászlóalj gyalogosból, 68 huszárszázadból álló, 200 ágyúval rendelkező sereg délelőtt 11 órakor kezdte meg a támadást ''Aschermann'' ezredes, ''Pöltenberg'', ''Leiningen'' valamint ''Nagysándor'' és ''Pikéthy tábornok''ok vezetésével. A jobb szárnyon a ''Schlick-hadtest'' szívós védekezése révén órákon át tartó véres kézitusa alakult ki. Bár a Schneider-dandárt sikerült kiszorítani az ácsi erdőből, [[Franz von Schlik|Schlick]] újabb dandárokat rendelt ide. Bár Pikéthy tábornok huszárai eredményesen harcoltak ''Harkálypusztá''nál, az osztrák csapatok megingását nem sikerült kihasználni. [[Csém]] környékén heves tüzérségi harc bontakozott ki, az egy óráig tartó ágyúzás számos áldozatot követelt. A balszárnyon Nagysándor huszárainak nem sikerült a túlerőben levő ellenséges lovasság erejét megtörni.