Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Protokollcsere (Turkásznivalók)
Az '''''axiómák''''' magától értetődő valóságok, az ismeretelmélet alapkövei, melyek létezését adottnak veszik és azokon további fogalmakat építenek. A természetes világ tényei nem axiómák, mert igazságuk az adott világ rendszer-szerkezetének tartományában létezik csak. Például: “a Nap keleten kel” állítás a Földön tény, mert az, hogy hol kel fel a Nap a föld forgási irányának következménye, de egy más bolygón esetleg nem lenne igaz. Ugyanakkor például a német matematikus [[Georg Cantor]] halmazelméletéből ismert egyesítés elméleti fogalma, minden elképzelhető körülmények között minden világban mindenkor igaz lenne: egy egy elemből és egy négy elemből álló két halmaz egyesítéséből egy ötelemű halmaz származik:
:: ha '''A = {a}'''; és '''B = { b, c, d, e}'''; akkor '''A υ B = { a, b, c, d, e}'''
Az ilyenfajta fogalmak ténylegesen szigorúbbak és állandóbbak mint akármilyen megfigyelésen alapuló tény. Ugyanakkor pedig vitatkozhatnánk, hogy ez természetes, mert ezek csak triviális igazságok, mivel az olyan fogalmak mint a halmaz, elem, egyesítés, egy, négy és öt mind elvonatkoztatott fogalmak, bármilyen magában-lévő szerkezettel való benső valóság fedezete nélkül – ami igaz. A matematika és geometria logikai állításai ilyen axiómákra épülnek, melyek talán legismertebb gyűjteménye az [[euklidész]]i [[geometria]] axiómái (''amit évezredek után [[Bolyai János]] ([[1802]] – [[1860]]) 18 éves korában a sík világunk tényévé redukált [[Johann Carl Friedrich Gauss]]tól ([[1777]] – [[1855]]) függetlenül és később az ötödik alaptételének elutasításával az általános geometria [[Lobacsevszkij]] és [[Riemann]] általi kidolgozásához vezetett''). Mindezeken felül a végső valóság bizonyos részei vizsgálataink, sőt képzeletünk határain is túl lehetnek. Ugyanakkor a tudomány és filozófia sok fogalma gyakran (a [[posztmodern]]) kulturális és társadalmi környezet hatása alatt áll, mint azt [[Thomas Samuel Kuhn]] ([[1922]]-[[1996]]) 1962-ben írt [httphttps://www.amazon.com/exec/obidos/tg/detail/-/0226458083/qid=1125350465/sr=8-1/ref=pd_bbs_1/102-1466305-2028900?v=glance&s=books&n=507846 „''A Tudományos Forradalmak Szerkezete''”] című könyvében azt részletesen dokumentálta. A világ legtöbb kulturális konfliktusa még napjainkban is abból származik, hogy bizonyos egyének, vagy csoportok a saját jelenségtani valóságaikat, igazságaikat megpróbálják más népekre vagy közösségekre erőltetni.
 
=== Mi NEM tekinthető valóságnak? ===
== Források ==
{{Wikidézet|Igazság}}
* [httphttps://www.amazon.com/exec/obidos/ASIN/0262611082/philosophypages Az igazság elméletei: Egy kritikus bevezetés] Richard L. Kirkham (Bradford, 1995)
* [httphttps://www.amazon.com/exec/obidos/ASIN/0521811392/philosophypages Az igazság megfelelési elmélete: Tanulmány az állítás metafizikájáról] Andrew Newman (Cambridge, 2002)
* [httphttps://www.amazon.com/exec/obidos/ASIN/0819122793/philosophypages Az igazság összefüggési elmélete] Nicholas Rescher (U Press of America, 1987)
* [httphttps://www.amazon.com/exec/obidos/tg/detail/-/0674697375/ref=ase_philosophypages/102-1466305-2028900?v=glance&s=books Pragmatizmus és az igazság jelentése] William James (Harvard, 1978)
* [httphttps://www.amazon.com/exec/obidos/tg/detail/-/0199241813/ref=ase_philosophypages/102-1466305-2028900?v=glance&s=books Logikai tulajdonságok: Azonosság, lét, állítás, szükségszerűség, igazság] Colin McGinn (Clarendon, 2001)
* [httphttps://www.amazon.com/exec/obidos/tg/detail/-/0486240738/ref=ase_philosophypages/102-1466305-2028900?v=glance&s=books A görög matematika történelme: Thálesztől Euklédeszig] Thomas L. Heath (Dover, 1981)
* [httphttps://www.amazon.com/exec/obidos/tg/detail/-/0300097352/qid=1125535692/sr=2-1/ref=pd_bbs_b_2_1/102-1466305-2028900?v=glance&s=books Út a bölcsességhez] Jaspers, Karl (New Haven: Yale University Press, 1954)
* [httphttps://www.amazon.com/exec/obidos/tg/detail/-/0226458083/qid=1125350465/sr=8-1/ref=pd_bbs_1/102-1466305-2028900?v=glance&s=books&n=507846 A tudományos forradalmak szerkezete] Thomas S. Kuhn (University of Chicago Press, 1996)
 
{{DEFAULTSORT:Igazsag}}
482 280

szerkesztés