„Igazság (filozófia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kékítések |
a Protokollcsere (Turkásznivalók) |
||
126. sor:
Az '''''axiómák''''' magától értetődő valóságok, az ismeretelmélet alapkövei, melyek létezését adottnak veszik és azokon további fogalmakat építenek. A természetes világ tényei nem axiómák, mert igazságuk az adott világ rendszer-szerkezetének tartományában létezik csak. Például: “a Nap keleten kel” állítás a Földön tény, mert az, hogy hol kel fel a Nap a föld forgási irányának következménye, de egy más bolygón esetleg nem lenne igaz. Ugyanakkor például a német matematikus [[Georg Cantor]] halmazelméletéből ismert egyesítés elméleti fogalma, minden elképzelhető körülmények között minden világban mindenkor igaz lenne: egy egy elemből és egy négy elemből álló két halmaz egyesítéséből egy ötelemű halmaz származik:
:: ha '''A = {a}'''; és '''B = { b, c, d, e}'''; akkor '''A υ B = { a, b, c, d, e}'''
Az ilyenfajta fogalmak ténylegesen szigorúbbak és állandóbbak mint akármilyen megfigyelésen alapuló tény. Ugyanakkor pedig vitatkozhatnánk, hogy ez természetes, mert ezek csak triviális igazságok, mivel az olyan fogalmak mint a halmaz, elem, egyesítés, egy, négy és öt mind elvonatkoztatott fogalmak, bármilyen magában-lévő szerkezettel való benső valóság fedezete nélkül – ami igaz. A matematika és geometria logikai állításai ilyen axiómákra épülnek, melyek talán legismertebb gyűjteménye az [[euklidész]]i [[geometria]] axiómái (''amit évezredek után [[Bolyai János]] ([[1802]] – [[1860]]) 18 éves korában a sík világunk tényévé redukált [[Johann Carl Friedrich Gauss]]tól ([[1777]] – [[1855]]) függetlenül és később az ötödik alaptételének elutasításával az általános geometria [[Lobacsevszkij]] és [[Riemann]] általi kidolgozásához vezetett''). Mindezeken felül a végső valóság bizonyos részei vizsgálataink, sőt képzeletünk határain is túl lehetnek. Ugyanakkor a tudomány és filozófia sok fogalma gyakran (a [[posztmodern]]) kulturális és társadalmi környezet hatása alatt áll, mint azt [[Thomas Samuel Kuhn]] ([[1922]]-[[1996]]) 1962-ben írt [
=== Mi NEM tekinthető valóságnak? ===
242. sor:
== Források ==
{{Wikidézet|Igazság}}
* [
* [
* [
* [
* [
* [
* [
* [
{{DEFAULTSORT:Igazsag}}
| |||