„Ingrid Bergman” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékítések
13. sor:
| honlap =
| híres szerep =
| Oscar-díj = '''[[Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek|Legjobb női főszereplő]]'''<br />''[[Gázláng]]'' (1944)<br />''[[Anastacia (film, 1956)|Anastacia]]'' (1956)<br />'''[[Oscar-díj a legjobb női mellékszereplőnek|Legjobb női mellékszereplő]]''' <br />''[[Gyilkosság az Orient expresszen (film, 1974)|Gyilkosság az Orient Expresszenexpresszen]]'' (1974)
| Tony-díj =
| BAFTA-díj = [[BAFTA-díj a legjobb női mellékszereplőnek|Legjobb női mellékszereplő]]<br>'''[[Gyilkosság az Orient expresszen (film, 1974)|Gyilkosság az Orient expresszen]]'''
30. sor:
== Élete ==
 
[[Svédország]] fővárosában, Stockholmban született, [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] családban. Két éves volt, amikor édesanyja, a német származású Friedel Adler meghalt. 13 éves koráig édesapja, Justus Bergman nevelte, majd annak halála után rokonokhoz került. A stockholmi Királyi Drámai Színházban tanult. Első kis szerepét [[1934]]-ben kapta az ''Óváros grófja'' című filmben. Tucatnyi svéd filmszerep után [[1939]]-ben választotta ki [[David O. Selznick]] egy korábbi, [[1936]]-ban készült svéd nyelvű filmje, az ''Intermezzo'' angol nyelvű remake-jének főszerepére. A film hatalmas siker lett, és „Svédország fényes ajándéka” megérkezett [[Hollywood]]ba.
 
Néhány svéd filmdarab és három sikeres amerikai film után az [[1942]]-es, klasszikussá vált ''[[Casablanca (film)|Casablancában]]'' [[Humphrey Bogart]] oldalán játszott. Két évvel később megkapta az első Oscar-jelölését az [[1943]]-as ''Akiért a harang szól'' filmszerepéért. A rákövetkező évben [[Oscar-díj a legjobb női főszereplőnek|a legjobb színésznőnek járó]] [[Oscar-díj]]at vehette át az [[1944]]-ben készült ''[[Gázláng]]'' filmbeli alakításáért. Az egymás után harmadik jelölését a ''Szent Mary harangjai'' ([[1945]]) filmben nyújtott alakításáért kapta. [[1948]]-ban negyedszerre jelölték a ''Szent Johanná''ért. [[Alfred Hitchcock]], aki a ''[[Forgószél (film)|Forgószél]]'' és a ''[[Elbűvölve]]'' filmjeit rendezte, rajongott Bergmanért, de hiába táplált iránta gyengéd érzelmeket.
63. sor:
* Gyilkos szerelem (Rage in Heaven; r. [[W.S. Van Dyke]]) (1941)
* Ördög az emberben (Dr. Jekyll and Mr. Hyde; r. [[Victor Fleming]]) (1941)
* [[Casablanca (film)|Casablanca]] (r. [[Kertész Mihály|Michael Curtiz]] azaz Kertész Mihály) (1942)
* Akiért a harang szól (For Whom the Bell Tolls; r. [[Sam Wood]]) (1943)
* Svédek Amerikában (Swedes in America; r. [[Irving Lerner]]) (1943)
99. sor:
* Séta a tavaszi esőben (Walk in the Spring Rain; r. [[Guy Green]]) (1970)
* Mrs. Basil E. Frankwiler különféle irataiból (From the Mixed-Up Files of Mrs. Basil E. Frankweiler; r. [[Fielder Cook]](1973)
* [[Gyilkosság az Orient Expresszenexpresszen (film, 1974)|Gyilkosság az Orient Expresszenexpresszen]] (Murder on the Orient Express) r. [[Sidney Lumet]]) (1974)
* Idő kérdése (A Matter of Time; r. [[Vincente Minelli]]) (1976)
* Őszi szonáta (Autumn Sonata; r. [[Ingmar Bergman]]) (1978)