„Problémamegoldás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 78.131.7.246 (vita) szerkesztéséről Linkoman szerkesztésére
5. sor:
[[Pszichológia]]i megközelítésben problémának nevezünk minden olyan kérdést, feladatot, amelyre a választ, a megoldást nem tudjuk azonnal, pontosan megtalálni. E meghatározásból következik a probléma relatív és szubjektív jellege, hiszen a kérdés, feladat az egyik ember számára probléma lehet, míg a másik számára nem az. A problémahelyzet gondolkodási tevékenységet indít el.
 
[[Döntéselmélet]]i megközelítésben a probléma a [[döntés]]i [[folyamat]] kkl[[kezdeti állapot|ti állapot]]a: az a nemkívánatos (pl. egyéni, párválasztási, családi, orvosi, pszichiátriai, táplálkozási, kulináris, iskolai, munkahelyi, társadalmi, technológiai, szállítási, műszaki, építészeti, üzleti, nemzetgazdasági, honvédelmi, külkereskedelmi, energetikai, környezeti, informatikai, hírszerzési stb.) jelenség/helyzet/állapot, amit a döntéssel meg '''kell''' oldanunk/szüntetnünk. A problémák és a döntések átszövik egész életünket, általuk alakítjuk környezetünket. Ha a döntéshez elegendő mennyiségű és minőségű [[információ]] áll rendelkezésre, akkor a döntés helyes lesz, ellenkező esetben - kvázi szükségszerűen - nem (azonban a döntések helyességét természetesen sosem ez, hanem kizárólag a gyakorlat igazolja vagy tagadja). Mind [[informatika]]i, mind [[pszichológia]]i szempontból az információ elegendő mennyisége és minősége magának a problémának a felismerésével és a [[valóság]]hoz minél inkább közelítő visszatükrözéssel (tkp. megértéssel) kezdődik, ez a minimuma.
 
== A problémamegoldási (döntési) folyamat ==