Wikipédia

„Vuk Stefanović Karadžić” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a 1864-ben elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
CsurlaBot (vitalap | szerkesztései)
botok
101 034 szerkesztés
a egyértelműsítés - Lipcse
7. sor:
Vuk Stefanović Karadžić [[1787]]. november 6-án született a nyugat-[[szerbia]]i Tršić faluban. A szülei addig született gyerekei mind elhaltak, ezért keresztelték régi népi szokásnak megfelelően Vukra (szerbül „farkas”), hogy ne árthassanak neki a gonosz erők, boszorkányok, démonok.
 
Írni és olvasni egyik rokonától, Jevta Savićtól tanul meg, aki az egyetlen írástudó ember a környéken. Tanulmányait egy közeli városban, Loznicában folytatja, majd a faluhoz a legközelebb álló Tronoša kolostorban. Innen az apja hazaviszi, egyrészt a terjedő pestisjárvány miatt, másrészt azért, mert ahelyett, hogy tanítanák, a szerzetesek birkát legeltetni küldik. Nem sikerül beiratkoznia a [[karlóca]]i gimnáziumba. Később [[Belgrád]]ba utazik, hogy megismerkedjen a szerb felvilágosodás nagy alakjával [[Dositej Obradović]]csal,<ref>(1742 – 1811) Ma is nagy tiszteletnek örvendő szerb népnevelő.</ref> akit mélyen tisztel. Azonban ő nem fogadja Vukot, aki csalódottan Jadarba<ref> A Jadar folyó környékén fekvő nyugat-szerbiai régió.</ref> megy, és írnokként kezd el dolgozni Jakov Nenadovićnál.<ref> A török uralom elleni [[Első szerb felkelés]] ([[1804]]–[[1813]]) egyik hadvezére.</ref> Amikor Belgrádban megnyílik a Főiskola ''(Velika škola)'', Vuk ennek diákja lesz. Nemsokára azután megbetegedik és [[Pest (történelmi település)|Pest]]re utazik, ahol a [[tabán]]i Rác- és Lukács fürdőben keresi a gyógyírt, de hiába, bal lábára örökre megbénul. Tudásának legnagyobb részét autodidaktaként szerzi.
 
Vuk Karadžić is részt vesz a két szerb török elleni felkelésben.<ref> A [[Második szerb felkelés]] [[1815]]-ben zajlik le.</ref> A Karađorđe Petrović által vezetett Első szerb felkelés [[1804]]-[[1813]] leverése után Bécsbe utazik. Itt megismerkedik Jernej Kopitar [[szlovének|szlovén]] nyelvésszel, aki főcenzora a [[Habsburg Birodalom]]ban megjelenő [[szláv nyelvek]]en írt könyveknek. Kopitar segít Karadžićnak filológiai munkáinak megvalósításában. A Második szerb felkelés ([[1815]]) kirobbantójával, [[Miloš Obrenović]] szerb fejedelemmel való konfliktusai miatt, tilos neki Szerbiában megjelentetni könyveit, de a Habsburg Birodalomban sem teheti ezt meg, ezért [[Oroszország]]ban keres és talál barátokat. [[1819]]-ben a Szentpétervári Orosz Irodalomkedvelők Egyesülete tagjai közé fogadja, és [[1820]]-ban a Cári Orosz Akadémia ezüst érdemrenddel tünteti ki. Miután hosszabb-rövidebb időszakokban a szegénységtől szenved, [[1826]]-ban életjáradékot kap [[I. Miklós orosz cár|I. Miklós]] cártól. Mégis munkáinak jelentős részét a Habsburg Birodalomban nyomtatják ki.
 
Vuk Karadžić rengeteget utazott. Szorgalmasan gyűjtötte a még virágzó szájhagyomány útján terjedő népi lírikus és epikus énekeket, balladákat, verseket, mondákat, népmeséket, mondókákat. Gyűjtőmunkája során bejárta Szerbia, a mai [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]], [[Dalmácia]], [[Montenegró]] és a mai [[Horvátország]] valaha szerbek által lakott kiterjedt részeit. Emellett bejárta fél [[Európa|Európát]], [[Buda (történelmi település)|Budától]] kezdve, [[Bécs]]en, [[Halle an der Saale|Hallén]] és [[Weimar]]on keresztül, egészen [[Szentpétervár]]ig.
29. sor:
* ''Pismenica serbska'' (Szerb nyelvtan), Bécs, [[1814]], a szerb nyelv első nyelvtana
* ''Rječnik srpskog jezika'' (A szerb nyelv szótára), Bécs, [[1818]] (első kiadás) és [[1852]] (második kiadás), a szavak [[német nyelv|német]] és [[latin nyelv|latin]] fordításával
* [http://www.rastko.org.rs/knjizevnost/vuk/vkaradzic-pesme_II.html ''Srpske narodne pjesme''] (Szerb népköltészet), négy kötetben, [[Lipcse (Németország)|Lipcse]] és Bécs, [[1823]]–[[1833]] (első kiadás), Bécs, [[1841]] (második kiadás)
* [http://www.rastko.org.rs/knjizevnost/vuk/vkaradzic-bukvar_txt.html ''Prvi srpski bukvar''] (Első szerb [[ábécéskönyv]]), Bécs, [[1827]]
* [http://www.rastko.org.rs/bogoslovlje/novi_zavjet/index_c.html ''Novi Zavjet''] (Az [[Újszövetség]]), [[1847]], fordítás a fordító által javasolt sztenderddel
65. sor:
Vuk Karadžićig a szerb [[irodalmi nyelv]]et erősen befolyásolta az [[orosz nyelv]], ezért nagyon különbözött a beszélt nyelvtől. Karadžić meggyőzte kortársait, hogy az irodalmi nyelvnek közel kell állnia a nép nyelvéhez, hogy azt mindenki megérthesse. Azért, hogy az írók elé nyelvi modelleket tehessen, sok népi irodalmi művet gyűjtött, nemcsak szerb, hanem [[horvát nyelv|horvát]] és [[bosnyák nyelv|bosnyák]] nyelvterületről is. A nyelvi sztenderd megalkotásához a már megjelent népi nyelven írt alkotásokat, például Gavrilo Venclovićéit is, valamint horvát irodalmat és szótárakat is felhasznált.
 
A sztenderd nyelv számára, Karadžić a szülőföldje [[közép-délszláv diarendszer# A diarendszer összetevői|''štokavski'' dialektusát]] vette alapul, az ''(i)jekavski'' kiejtéssel, ami egész Nyugat-Szerbiára, de Horvátország nagy részére, [[Montenegró]]ra és [[Bosznia-Hercegovina|Bosznia-Hercegovinára]] is jellemző. Utólag a sztenderd szerb nyelvben az ''ekavski'' kiejtés terjedt inkább el, de továbbra is elfogadták az ''(i)jekavski'' kiejtést.
 
Miközben Karadžić meg volt győződve arról, hogy az egész közép-délszláv nyelvterületen tulajdonképpen a szerb nyelvet beszélik, horvát értelmiségiekkel azon fáradozott, hogy egyeztessék a szerb és a [[horvát nyelv]] normáit.<ref>Lásd e tekintetben az Ivan Kukuljević, Dimitrije Demeter, Ivan Mažuranić, Vuk S. Karadžić, Vinko Pacel, Stefan Pejaković és Đura Daničić szerb és horvát értelmiségiek által aláírt [http://hr.wikisource.org/wiki/Be%C4%8Dki_knji%C5%BEevni_dogovor dokumentumot], amelyhez egy szlovén is, Franjo Miklošič csatlakozott.</ref> A horvát nyelvet hozzávetőlegesen ugyanabban a időszakban sztenderdizálták, mégpedig ugyancsak a ''štokavski'' nyelvjárás ''(i)jekavski'' kiejtése alapján. Ugyanakkor a horvát helyesírásban is a [[fonológia|fonemikus]] elv honosodott meg, bár valamivel kevésbé következetesen, mint a szerb nyelvben.
77. sor:
{{nemzetközi katalógusok}}
 
{{DEFAULTSORT:Karadzic Vuk Stefanovic}}
[[Kategória:Szerb nyelvészek]]
[[Kategória:Szlavisták]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vuk_Stefanović_Karadžić”