„Vuk Stefanović Karadžić” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1864-ben elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a egyértelműsítés - Lipcse |
||
7. sor:
Vuk Stefanović Karadžić [[1787]]. november 6-án született a nyugat-[[szerbia]]i Tršić faluban. A szülei addig született gyerekei mind elhaltak, ezért keresztelték régi népi szokásnak megfelelően Vukra (szerbül „farkas”), hogy ne árthassanak neki a gonosz erők, boszorkányok, démonok.
Írni és olvasni egyik rokonától, Jevta Savićtól tanul meg, aki az egyetlen írástudó ember a környéken. Tanulmányait egy közeli városban, Loznicában folytatja, majd a faluhoz a legközelebb álló Tronoša kolostorban. Innen az apja hazaviszi, egyrészt a terjedő pestisjárvány miatt, másrészt azért, mert ahelyett, hogy tanítanák, a szerzetesek birkát legeltetni küldik. Nem sikerül beiratkoznia a [[karlóca]]i gimnáziumba. Később [[Belgrád]]ba utazik, hogy megismerkedjen a szerb felvilágosodás nagy alakjával [[Dositej Obradović]]csal,<ref>(1742 – 1811) Ma is nagy tiszteletnek örvendő szerb népnevelő.</ref> akit mélyen tisztel. Azonban ő nem fogadja Vukot, aki csalódottan Jadarba<ref>
Vuk Karadžić is részt vesz a két szerb török elleni felkelésben.<ref>
Vuk Karadžić rengeteget utazott. Szorgalmasan gyűjtötte a még virágzó szájhagyomány útján terjedő népi lírikus és epikus énekeket, balladákat, verseket, mondákat, népmeséket, mondókákat. Gyűjtőmunkája során bejárta Szerbia, a mai [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]], [[Dalmácia]], [[Montenegró]] és a mai [[Horvátország]] valaha szerbek által lakott kiterjedt részeit. Emellett bejárta fél [[Európa|Európát]], [[Buda (történelmi település)|Budától]] kezdve, [[Bécs]]en, [[Halle an der Saale|Hallén]] és [[Weimar]]on keresztül, egészen [[Szentpétervár]]ig.
29. sor:
* ''Pismenica serbska'' (Szerb nyelvtan), Bécs, [[1814]], a szerb nyelv első nyelvtana
* ''Rječnik srpskog jezika'' (A szerb nyelv szótára), Bécs, [[1818]] (első kiadás) és [[1852]] (második kiadás), a szavak [[német nyelv|német]] és [[latin nyelv|latin]] fordításával
* [http://www.rastko.org.rs/knjizevnost/vuk/vkaradzic-pesme_II.html ''Srpske narodne pjesme''] (Szerb népköltészet), négy kötetben, [[Lipcse (Németország)|Lipcse]] és Bécs, [[1823]]–[[1833]] (első kiadás), Bécs, [[1841]] (második kiadás)
* [http://www.rastko.org.rs/knjizevnost/vuk/vkaradzic-bukvar_txt.html ''Prvi srpski bukvar''] (Első szerb [[ábécéskönyv]]), Bécs, [[1827]]
* [http://www.rastko.org.rs/bogoslovlje/novi_zavjet/index_c.html ''Novi Zavjet''] (Az [[Újszövetség]]), [[1847]], fordítás a fordító által javasolt sztenderddel
65. sor:
Vuk Karadžićig a szerb [[irodalmi nyelv]]et erősen befolyásolta az [[orosz nyelv]], ezért nagyon különbözött a beszélt nyelvtől. Karadžić meggyőzte kortársait, hogy az irodalmi nyelvnek közel kell állnia a nép nyelvéhez, hogy azt mindenki megérthesse. Azért, hogy az írók elé nyelvi modelleket tehessen, sok népi irodalmi művet gyűjtött, nemcsak szerb, hanem [[horvát nyelv|horvát]] és [[bosnyák nyelv|bosnyák]] nyelvterületről is. A nyelvi sztenderd megalkotásához a már megjelent népi nyelven írt alkotásokat, például Gavrilo Venclovićéit is, valamint horvát irodalmat és szótárakat is felhasznált.
A sztenderd nyelv számára, Karadžić a szülőföldje [[közép-délszláv diarendszer#
Miközben Karadžić meg volt győződve arról, hogy az egész közép-délszláv nyelvterületen tulajdonképpen a szerb nyelvet beszélik, horvát értelmiségiekkel azon fáradozott, hogy egyeztessék a szerb és a [[horvát nyelv]] normáit.<ref>Lásd e tekintetben az Ivan Kukuljević, Dimitrije Demeter, Ivan Mažuranić, Vuk S. Karadžić, Vinko Pacel, Stefan Pejaković és Đura Daničić szerb és horvát értelmiségiek által aláírt [http://hr.wikisource.org/wiki/Be%C4%8Dki_knji%C5%BEevni_dogovor dokumentumot], amelyhez egy szlovén is, Franjo Miklošič csatlakozott.</ref> A horvát nyelvet hozzávetőlegesen ugyanabban a időszakban sztenderdizálták, mégpedig ugyancsak a ''štokavski'' nyelvjárás ''(i)jekavski'' kiejtése alapján. Ugyanakkor a horvát helyesírásban is a [[fonológia|fonemikus]] elv honosodott meg, bár valamivel kevésbé következetesen, mint a szerb nyelvben.
77. sor:
{{nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Karadzic Vuk Stefanovic}}
[[Kategória:Szerb nyelvészek]]
[[Kategória:Szlavisták]]
|