„Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc főherceg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
zöld link kékre |
a egyértelműsítés - Lipcse |
||
79. sor:
=== Származása, testvérei ===
[[Fájl:Wappen Kaiserin Maria Theresia 1765 (Mittel).png|bal|65px]]
Miksa Ferenc főherceg [[1756]]. [[december 8.|december 8-án]] született Bécsben. Édesapja [[I. Ferenc német-római császár|I. (Lotaringiai) Ferenc]] [[Nyugati császárok listája|német–római császár]] (1708–1765), édesanyja [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia császárné]], [[Osztrák uralkodó hercegek listája|osztrák uralkodó főhercegnő]], [[magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[csehország uralkodóinak listája|cseh királyné]] (1717–1780).
Az uralkodópár 16 gyermeke közül Miksa Ferenc volt a legfiatalabb, éppen apjának 48. születésnapján született, szülei ''Max Franz''-nak hívták:
104. sor:
A Lovagrend tagjaként 1774-ben tette első nagyobb európai körutazását a német fejedelemségekben, [[Németalföld]]ön, [[Itália|Itáliában]] és [[Franciaország]], ahol a Rend szervezeteivel és tagjaival ismerkedhetett meg. Mivel anyja [[Magyar Királyság|Magyarország]] helytartójává ''(Generalstatthalter)'' akarta őt megtenni, ezért Miksa főherceg hadvezéri ismereteket tanult, és Magyarországon kemény katonai kiképzésben is részesült. Részt vett a [[bajor örökösödési háború]] (1778–1779) egy kisebb hadjáratában, eközben olyan súlyosan megbetegedett, hogy egész katonai pályafutását fel kellett adnia. Mindkét lábán súlyos műtéteket kellett végezni.
Csak az egyházi pálya lehetősége maradt számára. A [[Kölni Érseki Fejedelemség]] ''(Erzstift und Kurfürstentum Köln)'' főminisztere, Caspar Anton von Belderbusch, aki Miksa Ferenc főherceg rendtársa is volt, előkészítette megválasztását. Károly Sándor herceg halála után, [[1780]]. [[augusztus 7.|augusztus 7-én]] Miksát egyhangúlag megválasztották Köln koadjutorának, majd [[augusztus 16.|augusztus 16-án]] Münster koadjutorának is. [[1780]]. [[július 9.|július 9-én]] [[Giuseppe Garampi|Garampi]] bíboros (1725–1792), a bécsi pápai [[nuncius]] a bécsi Hofburg kápolnában ''(Hofkapelle)'' papi [[tonzúra|tonzúrát]] nyírt a fejére, és [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]] megkapta az alsóbb [[
=== Hercegérsek és a lovagrendi nagymester ===
110. sor:
[[Fájl:Maximilian Franz Austria 1756 1801 portrait.jpg|bélyegkép|jobb|180px|Miksa Ferenc főherceg, Köln püspöke, választófejedelem]]
Nagybátyja, [[Károly Sándor lotaringiai herceg|Lotaringiai Károly Sándor herceg]] elhunytával (1780) Miksa Ferenc főherceg lett a Német Lovagrend nagymestere. 1780. október 25-én iktatták be e méltóságba [[Bad Mergentheim|Mergentheimben]] ([[Baden-Württemberg]]). [[1783]] tavaszán látogatást tett Rómában [[VI. Piusz pápa|VI. Piusz]] [[Pápa (egyházfő)|pápánál]]. 1784. április 21-én, amikor Köln uralkodó érseke meghalt, Miksa Ferenc főherceg lett Köln hercegérseke és [[választófejedelem|választófejedelme]] ''(Kurfürst-Erzbischof)'' és [[Münster]] püspökfejedelme ''(Fürstbischof).'' Április 27-én érkezett az új fejedelmi székvárosba, [[Bonn]]ba, és átvette püspökségeinek irányítását. Miután novemberben három hétre visszavonult a kölni [[Szeminárium (papnevelő intézet)|szemináriumba]], [[Carlo Antonio Giuseppe Bellisomi|Carlo Antonio Bellisomi]] bíboros (1736–1808), a kölni pápai nuncius 1784. [[december 8.|december 8-án]] aldiakónussá, [[december 16.|december 16-án]] [[diakónus]]sá, [[december 21.|december 21-én]] [[Pap (foglalkozás)|pappá]] szentelte. Első miséjét 1784. karácsony éjszakáján celebrálta. [[1785]]. [[május 8.|május 8-án]] a bonni [[székesegyház]]ban Clemens Wenzeslaus von Sachsen, [[Trier]] érseke püspökké szentelte.
Miksa Ferenc főherceg gondolkodását erősen áthatották a [[felvilágosodás]] eszméi, ezek szellemében igyekezett kormányozni és megreformálni egyházfejedelemségét. A tanárok képzésére ''„szabványos iskolákat” (Normalschulen)'' alapított. Megpróbálta megvalósítani az iskolakötelezettséget. Szabályozta és átláthatóvá tette a jogszolgáltatást és a fellebezések rendszerét, ezzel rövidíteni akarta a bírósági tárgyalásokat, gyorsabbá tenni az ítélkezést. A [[koldulórendek|kolduló szerzetesrendek]] létezését idejétmúltnak, működésüket parazita jellegűnek tartotta, ezért megtiltotta nekik újabb tagok felvételét. Bátyjával, [[II. József magyar király|II. József császár]]ral ellentétben, Miksa Ferenc püspök igyekezett elkerülni a túl radikális intézkedéseket, ezzel megelőzni a felvilágosult reformpolitikával szembeni elégedetlenséget és lázongásokat, amelyek II. József birodalmában megjelentek. Több reformja félbemaradt. Visszarettent a [[kolostor]]ok, [[apátság]]ok és [[szerzetesrend|rendek]] ősi jogainak megvonásától. Ezért nem jöhetett létre egységes jogszolgáltatás, és világos fellebbezési rendszer a kölni egyházfejedelemség területén.
Konfliktusba került a [[kölni egyetem]]mel, amely felvilágosodás-ellenes eszméket képviselt és hirdetett. De mivel a kölni egyházfejedelemség hivatalnokai és a [[kölni érsekség]] papjai korábban mind ott tanultak, a hercegérsek – elődjének tervét megvalósítva – új [[egyetem]]et alapított [[Bonn]]ban. Az új egyetemen a felvilágosodás szellemében folyt az oktatás, a hercegérsek ezért bőkezűen támogatta az intézményt.
118. sor:
A pápai nunciusok endszeresen beavatkoztak a kölni egyházfejedelemség ügyeibe, és a választófejedelem vetélytársaivá váltak. Miksa Ferenc megtiltotta a [[nuncius]]nak, hogy felhatalmazása alapján ténykedhessen, és csatlakozott a német püspökök pápaellenes mozgalmához ''(emsi kogresszus).'' A megoldhatatlan viták, amelyekben a kölni egyetem a nunciust támogatta, Miksa Ferenc egész életét végigkísérték.
Miksa Ferenc – felvilágosult meggyőződéséből következően – a rábízott állam első szolgájának tekintette magát. Fejedelemségeit valóban maga irányította, részben még az egyházi hivatalából reá háruló kötelességeket is maga végezte el, helyettes megbízása nélkül. Személyesen szolgáltatta ki a [[szentség]]eket. Ugyanakkor szerényen viselkedett és egyszerűen öltözködött. Kortársai szerint úgy festett, mint egy falusi [[plébánia|plébános]]. Bonnban nagy feltűnést keltett, hogy a [[választófejedelem|választófejedelmet]] egyszerű szürke [[köpeny]]ben látják, amint egyedül jár az utcán, és az audienciákat is egyszerű fekete ruhában tartja. Viselkedése bátyjára, II. Józsefre emlékeztet, aki megnyirbálta a bécsi udvar kiadásait és mindenkit általános takarékosságra szólított fel. Az érsek azonban értett a fényes reprezentációhoz is, uralkodása alatt épült fel bonni [[Redoute]] épülete, amely az ünnepélyes fogadásoknak adott helyet. Szerény megjelenésének láthatóan ellentmondott a tény, hogy erősen el volt hízva.
[[1794]]-ben a [[francia forradalom|francia forradalmi]] hadsereg bevonult a Kölni Érsekségnek a [[Rajna]] bal partján fekvő területeire. A választófejedelemnek a folyón túlra kellett menekülnie. Amikor a franciák is átkeltek a Rajnán, Miksa Ferencnek a [[Német-római Birodalom|Birodalom]] belsejébe húzódott, a franciák [[annexió|annektálták]] a Rajna egész bal partját. A birtokukat veszített német fejedelmeket a jobb parti egyházi fejedelemségek birtokaiból kellett kártalanítani. Hamarosan az egyházi fejedelemségek puszta létjogosultságát is kétségbe vonták, Miksa Ferencnek küzdenie kellett saját fejedelemségeinek megtartásáért. Megpróbálta saját hercegérseki és választófejedelmi jogcímeit a franciák által megszállt Kölnből [[Münster]]be átvinni, de sikertelenül.
=== Utolsó évei, öröksége ===
Élete vége felé Miksa főherceget betegségei miatt tartósan ágyhoz kötötték. Elhízásban, kedélybetegségekben ([[letargia]], [[depresszió]]), és [[vízibetegség]]ben szenvedett. Hosszú, nehéz betegeskedés után, keserű lélekkel [[1801]]. [[július 26.|július 26-án]] halt meg a [[hetzendorf]]i kastélyban (Hetzendorf ma Bécs 12. kerületéhez, [[Meidling]]hez tartozik). A [[Habsburg-család]] hagyományos temetkezőhelyén, a bécsi [[kapucinusok]] templomának kriptájában temették el ''(Kapuzinergruft).''
Miksa főherceg halála után, 1801 őszén még szabályosan megválasztották utódját, [[Habsburg–Lotaringiai Antal Viktor nagymester|Antal Viktor osztrák főherceget]] Köln hercegérsekévé és Münster püspökévé. A francia megszállás okozta politikai változás miatt azonban ő már nem foglalhatta el egyik tisztségét sem, 1803-ban vissza is hívták. A kölni hercegérseki szék 23 éven át, a münsteri 19 éven át üresen állt ''(Sede Vacante).'' Miksa Ferenc főherceg volt a kölni hercegérsekek sorában az utolsó tényleges választófejedelem ''(Kurfürst)'', és ő volt Münster utolsó fejedelmi rangú püspöke ''(Fürstbischof).'' A [[Frankfurt am Main|frankfurti]] [[Birodalmi Gyűlés]] 1803-as főhatározata ''(Reichsdeputationshauptschluss)'' kimondta minden [[egyházfejedelem]] világi hatalmának ''(Fürstbistum)'' eltörlését, és 1806-ban, a [[Német-római Birodalom|Német-római Császárság]] megszűnésével megszűnt a [[választófejedelem|választófejedelmi]] méltóság is.
139. sor:
== Külső hivatkozások ==
* [http://mdz.bib-bvb.de/digbib/lexika/adb/images/adb021/@ebt-link?target=idmatch(entityref,adb0210058) Allgemeine Deutsche Biographie (ADB)], 21. kötet, 56. old., [[Lipcse (Németország)|Lipcse]], 1885.
{{A Német Lovagrend nagymestere
| |||