„Johann Friedrich Ambrosius von Veterani” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a typo |
|||
46. sor:
[[1688]] tavaszán Caraffa utasítására Erdélybe vonult, [[Brassó]]ban nehézség nélkül hódoltatta a szászokat. Május 9-én Erdély meghódolt, Veterani az erdélyi hadsereg parancsnokaként [[Nagyszeben]]ben állította fel főhadiszállását, innen ellenőrizhette Erdélyt és Havasalföldet, és biztosította a Belgrád elleni offenzívát. [[1688]]. [[július 13.|július 13-án]] altábornaggyá lépett elő.<ref name="staatsarchiv"/> Az 1688-as balkáni hadjáratban [[Lajos Vilmos badeni őrgróf|Badeni Lajos őrgróf]], fővezér parancsnoksága alatt csapataival a Duna jobb partján [[Belgrád ostroma (1688)|Belgrád ostromára]] vonult. Az 1688-as ostromban nem vett részt, csapataival [[II. Konstantin havasalföldi fejedelem|Constantin Brâncoveanu]] havasalföldi fejedelmet szorította semlegességre.
[[1689]] tavaszán Veterani az erdélyi erők parancsnokságát átadta [[Donat Johann Heißler von Heitersheim|Heissler]] altábornagynak. Ő maga a fősereggel a Balkánra vonult. Részt vett az 1689. szeptember 24-i [[nisszai csata|nisszai csatában]]. Október 15-én, [[Vidin ostroma]] során egy [[muskéta]] lövedékétől súlyosan megsebesült,<ref name="bánlaky">[[Bánlaky József]]: ''A magyar nemzet hadtörténelme,'' I–XXII. kötet (Budapest, 1928–1942) [http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0017/1454.html (Online változat: MEK-OSZK.hu adatbázisban]). Forrás: 17. kötet, C. fejezet.</ref> A további harcban nem vehetett részt, ezért [[Vidin]] kapitulációja (október 19.) után, november közepén a fővezér [[Niš|Nissza]] erődjének parancsnokává nevezte ki. (Kinevezésének előzményéhez hozzátartozik, hogy Nissza kinevezett császári parancsnoka, [[Enea Silvio Piccolomini (tábornok)|Piccolomini]] altábornagy Ó-Szerbiába, azaz [[Koszovó]]ba vonult, elfoglalta [[
[[1690]]-ben Nissza parancsnokaként, június 17-én túlzottan optimista jelentést küldött Badeni Lajosnak, miszerint ő ''„Szerbiában megint mindent a legjobb rendbe hozott; hogy a Balkán népei a legelső intésre tömegesen kelnek fel a porta ellen s hogy ő {{szám|12000|emberrel}} akár [[Isztambul|Konstantinápolyt]] is elfoglalja s a törököket végkép kiűzi Európából.”''<ref>http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0017/1460.html</ref> A jelentésre alapozva a császár – Badeni Lajos fővezér kételkedő véleményét elvetve – offenzív balkáni hadjáratra adott utasítást. [[Augusztus 13.|Augusztus 13-án]] Veterani csapataival (6700 gyalogossal és 4300 lovassal) Nisszából a [[Nagy-Morava|Morava]] folyó menti [[Jagodina|Jagodinába]], a fősereg gyülekező helyére vonult. Feladata egy Nissza vagy Vidin elleni támadás kivédése volt. A fővezér odaérkezéséig ő volt megbízva a főparancsnoksággal. Nissza védelmére [[Guido von Starhemberg]]et hagyta hátra, 4000 emberével. Az Erdély védelmével megbízott [[Donat Johann Heißler von Heitersheim|Heissler]] altábornagy [[Karánsebes]]nél állt 3000 lovassal. A törököktől korábban visszafoglalt magyar erődökben csak minimális őrséget hagytak, a [[Száva]] mentét is csak határőrök és horvát nemzetőrök védték. Veterani altábornagyot [[augusztus 16.|augusztus 16-án]] [[lovassági tábornok]]ká nevezték ki.<ref name="staatsarchiv"/>
| |||