„Tiszavidéki Vasút” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VT (vitalap | szerkesztései) →A vasúttársaság által épített vasútvonalak megnyitási évek szerint: fölösleges idekeverni a mai MÁV vonalszámozást |
a →top: egyértelműsítés - Arad |
||
2. sor:
A '''Tiszavidéki Vasúttársaság''' egy 1856–1880 között létezett [[magyarország]]i vasúttársaság volt.
A [[bécs]]i székhelyű társaság működése alatt folyamatosan pénzzavarral küszködött. A vasúttársaság engedélyesei (túlnyomórész magyar [[Magyar nemesség|főnemesek]], az [[Andrássy család (csíkszentkirályi)|Andrássy]], [[Apponyi család|Apponyi]], [[Barkóczy család|Barkóczy]], [[Esterházy család|Esterházy]], [[Károlyi
A vasúttársaságot az állam rendszeresen kedvezményekkel támogatta. 1858-ban engedélyezték a törzstőke leszállítását és bankkölcsön felvételét. 1859-ben beleegyeztek, hogy anyagi okokból ne építsék meg a Pest-Miskolc közötti vonalat. Annak ellenére, hogy a kiegyezés után a vasúttársaság újabb és újabb pénzügyi kedvezményeket kapott az államtól, 1869-re adósságuk már több mint 5,3 millió [[magyar forint|forint]]ra rúgott.
A Tiszavidéki Vasútnak szinte folyamatosan rossz volt a sajtója. Különösen az 1860-as évtizedben magas szállítási tarifáikért, a német szolgálati nyelvért, a magyarul beszélő vasutasok alacsony számáért folyamatosan bírálatok érték.
1880-ban a magyar kormány és a Tiszavidéki Vasúttársaság szerződést írt alá az [[államosítás]]áról. Az 1880. évi XXXVIII. törvénycikk felhatalmazta a kormányt a vasút megváltására.
A Tiszavidéki Vasút vonalain 313 műtárgy (átereszek, hidak) épült. A legnagyobb fahidak a [[Tisza|Tiszán]] Szolnokon és Tokajnál, a [[Berettyó]]n [[Mezőtúr]]nál, a [[Körös]]ön [[Gyomaendrőd|Gyománál]]. 37 vasútállomást és 17 megállóhelyet létesítettek. A Tiszavidéki Vasút összesen 37 felvételi épületet, 21 fűtőházat, 85 áruraktárt, 64 rakodót, 127 őrházat stb. épített.
| |||