„Hankiss János” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
26. sor:
[[1915]]. szeptember 1-től az egri állami főreáliskola helyettes, [[1916]]. április 8-tól rendes tanára.
[[1919]]-től a francia irodalom magántanára, [[1923]]-tól rendkívüli, 1929-től 1950-ig nyilvános rendes tanár a debreceni egyetemen. Közben 1943-tól 1944. márciusáig közoktatásügyi államtitkár
A [[Debreceni Szemle]], a [[Forrás (folyóirat, 1943–1944)|Forrás]] szerkesztője, a [[Helicon]] című nemzetközi irodalomelméleti folyóirat alapító szerkesztője, a Kortársaink című irodalomtörténeti sorozat szerkesztője volt.
Élete utolsó éveiben zenetörténettel foglalkozott (főként [[Liszt Ferenc|Liszt]] életével és munkásságával). [[1958]]-ban az ő munkájának köszönhetően létesült a Zeneműtár.
[[1959]]. április 28-án
==Munkássága==
Széles körű tevékenységet fejtett ki a magyar és a nemzetközi irodalomtudomány kapcsolatainak kiépítése érdekében. Az első, [[1931]]-ben Budapesten megtartott [[Nemzetközi Irodalmi Kongresszus]] megszervezője, [[1935]]-ben az amszterdami, [[1939]]-ben a lyoni kongresszus titkára is. Az ő nevéhez fűződik [[Milleker Rezső]] földrajzprofesszorral együtt a Nyári Egyetem - melynek 16 éven át volt a vezetője - valamint a Népművelési Kutató Intézet megszervezése is.
Fő területe az összehasonlító irodalomtörténet; nagyszámú irodalomelméleti, irodalomtörténeti és zenetörténeti tanulmánya, valamint különböző álnevek alatt (Fejér János, Fehérvári Antal stb.) jelent meg verse, novellája, műfordítása.
48. sor:
* Európa és a magyar irodalom a honfoglalástól a kiegyezésig (Budapest, 1943)
* La littérature et la vie (Sao Paulo, 1953).
== Családja ==
Gyermekei közül János orvos, belgyógyász, [[Hankiss Elemér|Elemér]] ismert szociológus, [[Hankiss Ilona|Ilona]] operaénekesnő lett.
==Források és irodalom==
| |||