II. Ulászló cseh király (szerkesztés)
A lap 2016. április 26., 18:00-kori változata
, 7 évvel ezelőtt→Élete: k
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
a →Élete: k |
||
36. sor:
== Élete ==
[[I. Ulászló cseh fejedelem|I. Ulászló]] és Svatava fiaként született.<ref name=europa/> A cseh előkelők döntése alapján nyerte el a trónt a másik Ulászlóval ([[I. Szobeszláv cseh fejedelem|I. Szobeszláv]] fia) szemben.<ref name=europa/> Uralkodása alatt tovább nőtt a nemesség politikai hatalma – ekkor tűntek fel a későbbi cseh és morva főúri családok ősei.<ref name=europa/> Sokat harcolt mind a főnemességgel,<ref name=europa/> mind lázongó rokonaival,<ref name=europa/> [[III. Konrád német király|III. Konrád]] támogatásával tudta fenntartani uralmát.<ref name=europa/> [[1142]]-ben sikerrel szállt szembe egy főúri felkeléssel,<ref name=europa/> valamint a morva Přemylsek lázadásával,<ref name=europa/> akik II. Konrád znaimi herceget akarták trónra emelni.<ref name=europa/> Bár Ulászló vereséget szenvedett<ref name=europa/> (visoky ütközet<ref name=europa/>), de III. Konrád birodalmi hadainak megérkeztével ismét kiterjesztette fennhatóságát a morva hercegségekre.<ref name=europa/> Konrád utóda, [[I. Frigyes német-római császár|I. Frigyes]] [[1158]]-ban Ulászlónak királyi címet adományozott,<ref name=europa/> cserébe a cseh csapatok
A cseh király által követett politika akkor tört meg, amikor fiát, Vojtěchet (Adalbert) a Frigyessel szemben álló [[III. Sándor pápa]] párthívei salburgi érsekké tették.<ref name=europa/> Hogy megtarthassa másik fia, Frigyes számára a királyi címet, [[1172]]-ben lemondott a trónról.<ref name=europa/> A császár ezt elutasította, az országot hűbérként I. Szobeszláv fiának, Ulriknak adta, aki azonban lemondott fivére, [[II. Szobeszláv cseh herceg|II. Szobeszláv]] javára.<ref name=europa/> Ulászló felesége birtokaira, Thüringiába vonult vissza, és ott is halt meg.<ref name=europa/>
|