„Pálffy Miklós (nádor)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) →Források: kat |
a Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB |
||
29. sor:
===Hadi pályafutása===
1687. április 19-én már ezredes és Esztergom várának kapitánya. 1688. szeptember 1-én a saját költségén felállított 12 századból álló magyar gyalogezrede élére áll. Erre az önálló hadtestre alapozza katonai karrierjét.
1690. május 30-án vezérőrnagy lett, 1692. augusztus 6-án altábornagy és kassai parancsnok, 1693. április 7-én pedig főkamarásmester. 1693. év elején a török ellen vonul, [[Charles Eugène de Croÿ]] herceg seregéhez rendelik és Belgrád visszafoglalása a céljuk. Croÿ hercegnek nem volt elegendő tekintélye és alvezéreivel szemben. [[Donat Johann Heißler von Heitersheim|Johann Donatus Heisslerrel]] folyton viszálykodott, így az ostrom igencsak akadozott. Pálffynak jutott a feladat, hogy a viszálykodásokat kiegyenlítse és a hadifegyelmet helyreállítsa. Serege élén gyakori támadásokat intézett a vár ellen. Egyik támadásnál olyan közel került az ellenséges állásokhoz, hogy egy ágyúlövedék éppen hogy elkerülte őt, de leterítette mellőle [[Kaiserfeld]]et az ostrom-műveletek tüzérségi parancsnokát.
===Közszolgálati tisztségei===
37. sor:
Pálffy Miklós a lábsérülése egész életére nyomot hagyott járásán. Katonai szolgálatra nem volt alkalmas, ezért azt otthagyta. 1694. december 10-én Pozsony vármegye főispánja, 1700. augusztus 2-án belső titkos tanácsos, 1701-ben koronaőr, mely tisztségében az 1715-ös országgyűlés megerősítette. Majd a császári gyalogsági testőrség parancsnoka lett 1701-ben. Az év közepétől (június 1-től) táborszernagy. 1711-ben Eleonóra császárnő és régens főlovászmestere.
Testvérével Pálffy Jánossal együtt ostromolták Belgrádot, majd mind a ketten ott vannak a trónfoglaló [[III. Károly magyar király|III. Károly]] királyt fogadó ceremónián. Hamarosan el is nyerik az új uralkodó kegyeit. Miklós 1712. március 30-án az [[Aranygyapjas rend]] lovagja. 1713. január 6-án, Erdődy György halála után, országbíróvá történt választásával együtt a kunok kapitánya címet és a történelmi vármegyék élére történő főispáni kinevezést is megkapta. 1714. október 14-én pedig nádor lett.
Részt vesz az 1713. április 19-én és azt megelőző titkos tanácskozáson, melyek a [[pragmatica sanctio|pragmatica sanctiót]] készítették elő az 1722-23. évi rendi országgyűlésre, amely végül tővénybe iktatta,
48. sor:
Az országgyűlés berekesztésekor, önarcképes festményt ad Miklósnak és mellé a [[Szentgyörgy (Szlovákia)|szentgyörgyi]] és [[bazin|bazini uradalmakat]] szándékolta adni, de végül „csak” [[Bajmóc vára|Bajmóc várát]] és a velejáró uradalmat (''4 m. város 14 falu'') kapták meg 1726-ban. 200 000 frt (aranyforint) kegyadomány fejében.
Ami késik nem múlik, 1734-ben a másik két uradalom is az övéké lesz, amikor a háború költségeihez 50 000 frt-os rendkívüli hozzájárulásukat az uralkodóház elismerte. A királyi adománylevél külön kiemeli a ''család rendíthetetlen hűségét és a koronáért tett szolgálatait''. (Millenn. Tört. VIII. k. 223..)
Pálfi Miklós nádor fényűző háztartása és fogadási asztala nemzetközi hírű volt.
| |||