„Lajta Béla” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
34. sor:
[[1899]]-ben tért haza. A Bárd Zeneműkereskedés (Kossuth Lajos u. 4.) belső berendezése volt az első munkája [[1900]]-ban.1902-1904 között épülnek fel Lajta első házai, a hűvösvölgyi villa (a Völgy utcában), a szírmai gazdaság kastélya (Borsod megyében) és a [[zenta]]i tűzoltókaszárnya. Korai műveire nagy hatással volt [[Lechner Ödön]], akinek első korszakában a követője volt. Személyes kapcsolatuk több közösen elkészített tervben is kifejezésre jutott. (pl. A [[Kozma utcai izraelita temető]]<ref>[http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/izraelita/izraelita.html Séta a Kozma utcai zsidó(izraelita) temetőben.]</ref> Schmidl-sírboltja vagy egy kastély [[Szirma]] községben (ez utóbbit [[1944]]-ben a visszavonuló [[németek|német]] csapatok felrobbantották).
1905 után eltávolodott a lechneri formanyelvtől. A [[Malonyai Dezső]] villája a XIV. kerületben 1905-07 között (ma román kultúrintézet) az angol lakóházak szabad belső térelrendezését egyesíti a magyar népi építészetből származó formanyelvekkel. Első középületeire, a [[Vakok Intézete|Vakok Intézetére]] (1905-08. Budapest, XIV., Mexikói út 60) és a Chevra Khadisa Szeretetházra (1909-1911. Budapest XIV. Amerikai út 57, ma: Idegsebészeti Klinika) az észak-európai építészet által inspirált középkorias formák, mozgalmas tömegkialakítás és egyszerű nyerstégla, illetve terméskő homlokzatok jellemzőek, amelyekhez bizonyos kiemelt pontokon gazdag, részben népművészeti-, részben vallási ihletésű ornamentika társul. 1908-ban tervezett épűletei, a Parisiana mulató - ma Új színház - a Budapest, VI. Paulay Ede utcában és a Rákoskeresztúri zsidó temető ravatalazója már utolsó korszakának alkotásai felé mutatnak.
[[Fájl:Lajta Béla sírja.jpg|bélyegkép|Lajta Béla sírja [[Budapest]]en. ''[[Kozma utcai izraelita temető]]li'': 3 jobb-74-41. [[Kozma Lajos (építész)|Kozma Lajos]] alkotása.]]
1909 után tervezett épületeire az egyszerű, "geometrizált és monumentális forma a jellemző. Azonban sohasem mondott le az ornamentika alkalmazásáról, egyéni módon absztrahált, jórészt népművészeti eredetű diszítőmotívumai a homlokzatok szerkezeti vagy funkcionális szempontból jelentős felületeit emelik ki".<ref>Csáki Tamás: Lajta Béla (ARTPORTAL)</ref> Ezen időszak legjelentősebb alkotásai: a Budapest, VIII., Vas utca 9-11 alatti [[Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola|Kereskedelmi Iskola]] (régen: Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola) épülete, a Rózsavölgyi-ház (Budapest, V., Szervita tér 5.),a Budapest. VIII. Népszínház utca 19.sz. bérház, valamint a volt Erzsébetvárosi Bank (Budapest, Rákóczi út 18.).
| |||