„Arany László (költő)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete: Szász Károly-os linkcsere (WP:BÜ) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
32. sor:
'''Arany László''' ([[Nagyszalonta]], [[1844]]. [[március 24.]] – [[Budapest]], [[1898]]. [[augusztus 1.]]) magyar költő és népmesegyűjtő volt. [[Arany János]] gyermekeként született Nagyszalontán. Legjelentősebb műve ''„A délibábok hőse”''.
== Élete ==
1844-ben született Nagyszalontán, Arany János és [[Ercsey Julianna]] második gyermekeként, nővére [[Arany Julianna]] volt.
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott.
Nem
[[Fájl:Arany Laszlo.jpg|bélyegkép|Arany László]]
A politikai háttér, az irodalmi élmények és ösztönzések mellett írói és közéleti életpályája fejlődésére - természetesen - nagyban hatott apja is. A családi légkörben, elsősorban az anyagiak iránti józan polgári felelősségérzetet sajátította el, illetve a munkaerkölcs és a kötelességteljesítés szigorú alapelveit. Jogász korában a pesti egyetemen már sokféle ismeret és sokrétű érdeklődési kör, illetve nagy munkabírás és munkakedv jellemezte. Emellett jellegzetesen polgárias munkaszervezői készsége és módszeressége is kiemelhető. Ennek tanúbizonyságai azok az apró, névtelen cikkei és jegyzetei, amelyeket apjának segítve a [[Koszorú]]ba írt. Ezekben az írásaiban leginkább a léha francia társadalmi drámákat, vígjátékokat és operetteket, illetve az érzelgős német színműveket támadta a művészet erkölcsi komolyságának, nemzeti küldetésének és a realisztika érdekében.
44 ⟶ 43 sor:
Neje Szalay Gizella volt.
== Munkássága ==
[[Székelyföld]]ön gyűjtött népmeséit [[1862]]-ben ''Eredeti népmesék'' címen adta ki. Apja, Arany János nyomdokain haladt, fő műve [[A délibábok hőse]] ([[1873]]) című verses regény; hősével, a beszédes nevű [[Hübele Balázs|Hübele Balázzsal]] megalkotottak egy új figurát, a koncepció nélküli magyart, amolyan fordított [[Pató Pál úr|Pató Pál]] urat. Műve tematikája miatt sokan az 1870–80-as évek „reményvesztett nemzedéke” tagjaihoz sorolták.
52 ⟶ 50 sor:
[[1898]]-ban, ötvennégy éves korában halt meg. Életműve összesen öt kötet, ebből egy mesegyűjtemény, egy műfordítások, kettő tanulmányok, szépirodalmi alkotásai beleférnek egyetlen nem túl nagy terjedelmű kötetbe. Ebben megtalálható a fent említett "A délibábok hőse", irodalmunk egyik hibátlan remekműve. [[Csiky Gergely]], [[Mikszáth Kálmán]] és a többi magyar író mind csak utána indultak el a [[Realizmus (művészet)|realizmus]] útján, és csak kevesen érték el színvonalát.
== Források ==
* {{MÉL|1|52|ABC00003/00413.htm}}
* Sőtér István (főszerk.): ''[http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/04/228.html A magyar irodalom története.]'' Budapest: Akadémiai. 1964-1966. ISBN 963-05-1639-X
59 ⟶ 57 sor:
== További információk ==
{{wikiforrásszerző}}
* [http://www.akonyv.hu/klasszikus.htm Arany László művei a Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadónál]
81 ⟶ 78 sor:
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Nagyszalontaiak]]
[[Kategória:Református magyarok]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892)]]
[[Kategória:1844-ben született személyek]]
|