„Új-Zéland földrajza” változatai közötti eltérés

 

===Északi-sziget===

Az Északi-sziget közepén vulkanikus felföld terül el, amelynek átlagos magassága 600 m.{{refhely|azonos=B562}} Anyaga a hajdani hasadékvulkánokból felszínre került [[ignimbrit]] és a kráterekből kiszóródott [[andezit]]es [[tufa]]. Ezekbe a laza kőzetekbe mély medreket, [[barrankó]]kat vájtak a bőséges csapadék által táplált folyóvizek. A vulkanikus kitörések anyagai újra meg újra elgátolták a vízfolyások útját, és tavak keletkeztek, illetve a folyók megváltoztatták útvonalukat. A fennsík egészét legnagyobb taváról, a [[Taupói-tó]]ról Taupói-platónak is nevezik.{{refhely|Balázs|563. o.|azonos=B563}}

 

===Déli-sziget===

[[Fájl:Carte ile du Sud NZ.png|bélyegkép|A Déli-sziget domborzati térképe, délre tőle a Stewart-sziget]]

A Déli-sziget földrajzilag sokkal egyszerűbb felépítésű, mint az északi párja. Alakja 800 km hosszan elnyúlt téglalaphoz közelít, átlagos szélessége 200 km. Nyugati partjait az északi [[Tasman-öböl]]től a délnyugati [[fjord]]vidékig

([[Fiordland]]) összefüggő hegységrendszer kíséri, ettől keletre pedig fokozatosan ereszkedő dombsági tájak és széles síkságok húzódnak. Egészében véve a Déli-szigeten sokkal több a magas hegység, mint az Északi-szigeten, ahol csak a három hatalmas vulkáni kúp emelkedik 2000 m fölé. A Déli-szigeten összesen 223 csúcs haladja meg a 2300 méteres magasságot.{{refhely|Balázs|564. o.|azonos=B564}}

 

===Stewart-sziget===

A [[Stewart-sziget]] méreteiben eltörpül a két nagy szigethez képest. Területe 1722 km², a környező kisebb szigetekkel együtt is csak 1747 km². Észak-déli átmérője 65 km, kelet-nyugati irányban 40 km a kiterjedése. Rendkívüli tagolt partvonala mintegy 750 km hosszú.{{refhely|azonos=B734}} A sziget legmagasabb csúcsa a [[Mount Anglem]] (980 méter).