„Baumhorn Lipót” változatai közötti eltérés

E kor közhangulatát nagymértékben befolyásolta az [[1882]]-[[1883]]-as [[tiszaeszlári per]] és az azt övező [[antiszemitizmus]], nemzetközi vonatkozásban a [[Dreyfus-ügy]], illetve annak negatív hatásaként a zsidóság bizonyos köreiben Herczl révén kibontakozó [[cionista mozgalom]]. A kor vallási vonatkozásban is megosztott: a magyar zsidóság kettő, illetve három részre szakad. Ilyen politikai-, társadalmi-, vallási [[miliőKörnyezet (rendszer)|környezet]]ben szocializálódott Baumhorn Lipót, aki a [[bécs]]i Technische Hochschule-ban Kőnig, Ferstel és Weyr neves építész professzorok tanítványaként folytatta tanulmányait. Hazatérve építészként szembesülnie kellett a magyarországi építészeten belüli két domináns irányzattal: a birodalmi megrendelésekre is számot tartó, akadémikus jellegű historikus irányzattal, amelyet [[Alpár Ignác]] neve fémjelzett, és a nemzeti stílus megfogalmazásán fáradozó [[Lechner Ödön]]nel és körével, a kor és a századforduló legkiválóbb építészeivel, [[Lajta Béla|Lajta Bélával]], [[Komor Marcell]]-lel, [[Jakab Dezső]]vel, akik a magyar [[szecesszió]] és a [[népművészet]] által ihletett nemzeti stílus kialakításán fáradoztak.