„Sztálinizmus” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vander (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
a →‎Ideológiai alapja, jellege: hiányzó névelők, szóismétlések és egyéb apróságok
10. sor:
[[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] főbb újítása [[Vlagyimir Iljics Lenin|Lenin]]hez képest az osztályharc folytatódásának elve a kommunista hatalomátvétel után. E szerint a proletárdiktatúra bevezetése után nem csökkennek, hanem nőnek az osztályellentétek, mivel a volt kapitalisták egyre agresszívabban lépnek fel a kapitalizmus visszaállítása érdekében, csak most már ezek az erők nem antikommunista szervezetekben, hanem a kommunista párton belül jelennek meg.<ref>[http://www.moonshadow.hu/index.php?module=cikk&show=508 Moonshadow.hu]</ref> Ez az elv volt Sztálin idejében a tömeges terror növelésének ideológiai alapja. Jelenleg egyetlen országban működik a sztálini kommunista ideológián alapuló rendszer: [[Észak-Korea|Észak-Koreában]].<ref>[http://www.csi-magyarorszag.hu/eszak_korea_son.php Észak-Koreai az utolsó sztálinista állam]</ref>
 
A sztálinizmus ugyanakkor egy korszak, amely Sztálin uralomra jutásától egészen haláláig tartott. MagyarországnakEz a [[második világháború]] végétől, s a kommunista hatalomátvételtől ([[1948]]), egészen az [[1956-os forradalom]]ig tartó időszakban volt része a sztálinizmusban. Ez csaknem három évtizednyi korszak több tízmillió ember halálát okozta nemcsak a Szovjetunióban, hanem más kommunista országokban is. Tömeges letartóztatások, statáriális eljárások, bebörtönzések és kivégzések zajlottak. Tömegeket taszítottak nyomorba, tartottak rendszeres terror alatt, illetve kínoztak meg. Feljegyzések vannak egyebek között arról, hogy a kommunista vezetők és beosztottak merő szórakozásnak tartották, ha egyszerűen ok nélkül agyonlőtték beosztottjaikat. [[Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin|Alekszandr Szolzsenyicin]] úgy fogalmazott, hogy a Szovjetunióban negyven éven át hivatalos szinten ''„állami terrorizmus”'' működött. A faji megkülönböztetés is éppúgy helyet kapott a likvidálásra kijelölt személyek, vagy tömegek kiválasztásánál. Így a második világháború után a kollektív bűnösség elve szerint németeknémeteket, magyarokat, tatárokat, erdélyi szászokat és lengyeleket hurcoltak el, vagy öltek meg, akik vélt kollaboránsok voltak. A [[katyńi vérengzés]] során lengyel katonatisztek tízezreit gyilkolták meg hidegvérrel, aholaz elsődleges szempont pedig a nemzetiségük volt. Magyarországnak a [[második világháború]] végétől, s a kommunista hatalomátvételtől ([[1948]]), egészen az [[1956-os forradalom]]ig tartó időszakban volt része a sztálinizmusban.
 
==A sztálinizmus megítélése==