„I. Lipót anhalt–dessaui herceg” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
61. sor:
Lipót mindenekelőtt azonban katonai teljesítményei révén vált ismertté. Már 1693-ban, 17 éves korában a brandenburgi szolgálatban álló ''„Anhalt zu Fuß”'' gyalogezred ezredese volt, melyet apjától örökölt és melyben jelentős újításokat vezetett be. Élükön részt vett több porosz katonai hadműveletben is, így ott volt 1695-ben [[Namur]] ostrománál is. Ő vezette be a brandenburgi-porosz hadseregben az egyszerre lépést és 1700 körül a vas töltőpálcát a korábbi fából készült helyett.
 
A [[spanyol örökösödési háború]]ban (1701-14) a porosz csapatok parancsnokaként vett részt. Kitüntette magát Kaiserswerth, Venlo és Bonn ostromainál 1703-ban, valamint különösképpen a [[höchstedtiHöchstädti csata (1704)|höchstädti csatában]] Savoyai Jenő parancsnoksága alatt. Ezt követően harcolt Észak-Itáliában a [[cassanoi csata|cassanoi]] (1705) és a [[torinói csata|torinói]] csatákban (1706). 1709-ben Flandriában részt vett Savoyai Jenővel és [[John Churchill|Marlborough herceg]]gel [[Tournais]] ostromában és a [[malplaquet-i csata|malplaquet-i csatában]]. 1712-ben megtették az összes fronton lévő porosz csapatok vezetőjévé. Miután egyetlen lövés nélkül bevette Moers erődítményét tábornaggyá nevezték ki. Később I. Frigyes Vilmos bizalmasa lett és habár nem dohányzott, tagja lett a dohánykollégiumnak. A nagy északi háború során 1715 novemberében elvette a svédektől [[Rügen]]t és decemberben [[Stralsund]]ot.
 
[[Fájl:Leopold_I,_Prince_of_Anhalt-Dessau.jpeg|bélyegkép|200px|Portré Lipót idősebb korából]]
74. sor:
===Kitüntetései===
 
1703 januárjában I. Frigyes király az ''„Anhalt zu Fuß”'' ezred élén ezredesi ill. vezérőrnagyi rangban elért katonai és stratégiai sikerei elismeréseként felvette őt a [[Fekete Sas-rend]]be, melynek 23. lovagja lett.
 
==Emlékművek, emlékezete és legendák==