„I. Lipót anhalt–dessaui herceg” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
19. sor:
===Anhalt-Dessau helyzete a 17. század végén===
[[Fájl:Der_alte_Dessauer_und_Anna_F%C3%B6hse.jpg|bélyegkép|300px|Lipót és Annaliese]]
1648-ban, a [[harmincéves háború]]t megsínylett fejedelemség területe 630 km²-re tehető. Csaták, seregátvonulások, elszállásolások, hadügyi hozzájárulások, járványok és gyenge terméshozamok sodorták a gazdaságot és az infrastruktúrát az összeomlás szélére. Csak évtizedekkel később, II. János György fáradozásainak köszönhetően heverte ki az ország és lakossága a háború következményeit. A 25-30.000 alattvaló főként vidéken élt, városnak csak Dessau (a maga 3.000 lakosával) Jeßnitz, Raguhn valamint az anyja által tervszerűen kialakított [[Oranienbaum (Németország)|Oranienbaum]] számított. Az eladósodott rendek és a városok magisztrátusai nem rendelkeztek politikai befolyással; a tartományi gyűlést első ízben 1698-ban hívták össze. Annak adókivetési jogát, mely addig Anhalt rendjeinek közös ügye volt, a fejedelmek kijátszották és 1700-tól bevezették a forgalmi adót a fejedelemség négy körzetében.
Ebben a helyzetben vette át Lipót a fejedelemsége irányítását 1698-ban. Három hónappal később anyja rosszallása ellenére feleségül vette Anna Luise Föhsét, akit 1701-ben a császár birodalmi grófnővé tett meg és a gyermekei örökösödési jogot kaptak. Mikor a férje hadjáratokban vett részt, felesége volt a régens. Lipót a következő években csak időlegesen tartózkodott Dessauban.
| |||